Körséta a városban - Nevezetes épületeket mutatott a főépítész

„Városnézés Autómentesen” - ezt a nevet kapta a program, amelyben Szabó Imre, a város főépítésze mutatta be a helyi nevezetes épületeket építészetileg.

Petrovickijné dr. Angerer Ildikó környezetvédelmi vezető-főtanácsos, Kelemen Zita, a Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Rudas Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma tanára és a főépítész mellett délelőtt 10 órakor gyülekezett a Városháza téren az iskola turisztika szakos osztálya.

Szabó Imre városi főépítész háttérinformációkat is megosztott a turisztika szakos diákokkal az építészeti stílusokról, építészekről Fotó: Zsedrovits Enikő

A főépítész értelemszerűen a Városháza térrel kezdte a város épített nevezetességeinek bemutatását, amelyet az ötvenes években terveztek, és főtérként exponálták, ám valójában csak nemrégi átépítése után kezdett el funkcionálni. Magyarázatot adott a fiataloknak, hogy miért érkeznek kétszer kétsávos utak a főtérre. Az indoklás rendkívül egyszerű: kellett a hely az akkoriban szokásos ünnepi felvonulásokhoz.

Szabó Imre városi főépítész kijelentette, az idő előrehaladtával városunk építészete kuriózummá, turisztikai látványossággá válik majd.

Elmondta, eredetileg, a Május 1 utcában megkezdett építkezésen még csak 8000 fős lakótelepet terveztek, majd ez az elképzelés többször duplázódott a végső, 64 ezres lakótelepi tervig bezáróan. Ez már nagyon közel volt a racionalitáshoz, hiszen durván 63 ezer volt a város lakosainak legnagyobb mért száma, ami azóta is folyamatosan csökken. Ma már csak 47 ezer főt számlál Dunaújváros lakossága.

A főépítésztől megtudhatták, hogy a város első, valódi szocreál (Sztálinbarokk) stílusban megvalósított épülete az Intercisa Múzeum volt, amely eredetileg pártházként funkcionált. Fontosnak tartotta megemlíteni Weiner Tibor nevát, aki a város első főépítészeként élete utolsó tizenöt esztendejét itt töltötte, levezényelve a város építését. Szóba került még több Ybl-díjas építész is, akik egy-egy épületet építettek, mint például Ivánka András, Szrogh György, Kapsza Miklós, vagy Farkasdy Zoltán. Megálltak a fehér rendelőnél, amelybe egy budai villából elkobzott kockákat és elvágott szódásüvegeket építettek be annak idején. Szóba került az Arany Csillag szálloda, az 51-52-ben épült Dózsa Mozi, amely egyedülálló volt a maga idejében, és felújítására már beadták az uniós pályázatot. Nem maradt ki a tér sem, amelyet a Korsós lány és a Vincellér fiú férfi és női oldalra oszt. A Kossuth Lajos utcában a keretes építkezést szemléltette, majd a szocreál díszítést a reneszánszra utaló sarokerkélyen. A túra a Bartók előtti téren ért véget.