Hírek

2014.05.11. 17:35

Közös célok, közös törekvések

Dunaújváros - Szijjártó Péter a miniszterelnökség külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkára és Gál Kinga az Európa Parlament képviselője pénteken Dunaújvárosban járt a Fidesz által tartott lakossági fórumon. Az államtitkár ezt megelőzően adott interjút lapunknak, számos a térséget és a várost is érintő aktuális témával kapcsolatban.

Várkonyi Zsolt

Az államtitkár és a képviselőasszony dr. Galambos Dénes országgyűlési képviselő, Cserna Gábor polgármester és dr. Dorkota Lajos a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke meghívására érkeztek városunkba. Az államtitkár exkluzív interjút adott a Dunaújvárosi Hírlapnak.

- A kormány prioritásként kezeli az úgynevezett keleti nyitás stratégiáját. Ön ennek megvalósításában igen aktív szerepet vállal. A Bank of China elnökével történt pénteki találkozó is példa erre.

- A magyar gazdaság egy nyitott gazdaság, amelynek teljesítménye nagymértékben függ az export teljesítménytől. Magyarország külgazdasági szerkezetét két lábra kell állítani több szempontból is. Az egyik az, hogy ma a magyar export hetvenhét százaléka az Európai Unióba irányul, tíz egynéhány tized százaléka az Európai Unión kívüli európai országokba és körülbelül tizenkét százalék Európán kívülre. Ezt a lábunkat meg kell erősíteni, mert jól látszik, hogy az igazán növekedő piacok most tőlünk keletre vannak. Fontos, hogy ezeken a piacokon jelen legyünk, fontos, hogy ide tudjuk növelni a magyar exportteljesítményt és ezáltal adjunk egy lendületet erről az oldalról is a magyar gazdaságnak. A Kínával való gazdasági kapcsolataink alakulása szerintem kifejezett sikertörténet. Tíz esztendő alatt meg tudtuk hatszorozni a kereskedelmi forgalmunkat. A tavalyi esztendőben 7,2 milliárd dollárnyi külkereskedelmi forgalmat bonyolítottunk le Kínával úgy, hogy az exportunk minden idők legjobb exportteljesítménye volt (csökkenő tendenciájú import mellett a KSH szerint, ami így jelentősen csökkentette a Kínával szembeni külkereskedelmi hiányt a szerk.), és néhány tízezer dolláron múlt, hogy elérjük a kétmilliárd dollárt, az idei esztendőben ezt meg is fogjuk haladni. A Bank of China a világ kilencedik legnagyobb bankja, és úgy döntöttek, hogy a kelet-közép-európai regionális központjukat Magyarországra hozzák, aminek azért van önmagán túlmutató jelentősége, mert a legnagyobb kínai vállalatok a Bank of China ügyfelei, és ha a bankjuk idejön egy regionális központtal Magyarországra, az mintegy ösztönzést jelenthet a számukra is, hogyha ők is európai regionális központban gondolkoznak, akkor ennek helyszínéül Magyarországot válasszák. Ebből a szempontból jól állunk, mert például a Huawei, és a ZTE is működtet már egy központot Magyarországon.

-  A Dunaferr a térség legnagyobb munkaadója, valamint a magyar kohászati ipari kultúra letéteményese, ezért a magyar kormány a vasmű hosszú távú, fenntartható működésében érdekelt. Ezt Ön nyilatkozta ez év februárjában, amikor a cég tulajdonosi képviselőjével találkozott Budapesten. Hol tart most ez a folyamat?

- Többször is tárgyaltunk már a vasmű tulajdonosi körével Moszkvában és Budapesten is. Ezzel kapcsolatban mind a megyei kormányhivatal korábbi vezetőivel dr. Dorkota Lajossal és dr. Galambos Dénessel, mind pedig Cserna Gábor polgármesterrel gyakorlatilag heti szintű kapcsolatban álltunk és állunk a mai napig. Mostanra odáig jutottunk az orosz partnerrel, hogy közösek a céljaink és a törekvéseink. Tehát, a vasmű hosszútávon, kiszámíthatóan tudjon működni még azon rendkívül nehéz európai gazdasági viszonyrendszerben is, ami az acélipart illeti. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal, a HITA vette át a tárgyalások vezetését a kormány részéről és formálódik egy megállapodás, amelyet nagyon remélem, hamarosan alá is tudunk írni, amely a magyar munkahelyek megmentését és a magyar kohászati kultúra újraéledését fogja jelenteni.


- Ehhez európai uniós források is rendelkezésre állhatnak?

- Az acélipar ebből a szempontból nehéz, ugyanakkor számos olyan fejlesztés képzelhető el, amely akár a környezetvédelemhez, akár a hatékonyság növeléshez kapcsolódik és ahova adott esetben szóba jöhet európai uniós forrásoknak a felhasználása. Ezt vizsgáljuk és amennyiben segítségére lehetünk a tulajdonosoknak, természetesen segítségére leszünk, hiszen több ezer magyar család megélhetéséről van szó.

- Két stratégiai megállapodást kötött a kormány a térségben, a Hanookkal és a Hamburger Hungariával. Várható-e egy ilyen megállapodás a Dunaferr-rel is. Milyen feltételrendszernek kell megfelelni és milyen előnyökkel járhat ez adott esetben?

-  A stratégiai együttműködési megállapodásokat alapvetően a termelő szektorban működő, külföldi tulajdonosi körű vállalatokkal kötünk. Olyanokkal, amelyeknek a magyar nemzetgazdaság teljesítményéhez való hozzájárulása magas, alapvetően exportra termelnek, amelyekkel szakképzési és felsőoktatási együttműködést is tudunk folytatni. A Dunaferr egy stratégiai jelentőségű vállalat, ezt mindenfajta megállapodás nélkül ki tudom jelenti. Hogyha a vállalat részéről lesz ilyen szándék, hogy adott esetben ilyen megállapodást is szeretnének kötni, akkor azt nyilvánvalóan jelezni fogják a kormánynak és akkor azt mi meg fogjuk fontolni.

-  Várható-e, hogy ebben a kistérségben ezen ipari kultúrán más vállalkozások is megtelepedjenek? Hogyan kívánják segíteni ezt a folyamatot?

-  Amikor például stratégiai megállapodást kötünk, akkor az egyik leghangsúlyosabb kérdés az, hogy minél több magyar, lehetőleg környékbeli kis- és közepes vállalatot vonjanak be a beszállítói körükbe ezek a nagyvállalatok és ezért közös programokat is indítunk, akár a kereskedőházakkal, akár a már említett külgazdasági hivatallal, a HITA-val közösen.




Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!