Legyen élhető és fejlődő a régiónk

Uszály az öbölben. Dr. Veres Lajos: Magyarország egyik feladata, hogy a Duna, mint környezetbarát közlekedési-szállítási útvonal megfeleljen az európai hajózási követelményeknek

Dunaújváros nevében hordozza fejlődési lehetőségeit. Az Európai Tanács öt éve, 2009-ben kezdeményezte a Duna vízgyűjtő területéhez tartozó régiók és országok együttműködését egy közös fejlesztési stratégia és akcióterv kidolgozásában. A tervek megalkotásában nyolc uniós és hat EU-n kívüli ország vesz részt.

Magyarország uniós elnökségének évében, 2011-ben fogadták el az EU Duna Régió Stratégiájáról szóló javaslatot, amely egy élhető és fejlődő Duna-térség létrehozását célozza meg határokon átlépő projektekkel. Városunk, a Dunaújvárosi Főiskola, mint kutatóbázis és szellemi műhely aktív szerepet vállal a tervezés és a megvalósítás folyamatában. Dr. Veres Lajos phd. főiskolai tanárral, a főiskola Duna Stratégia Igazgatójával erről beszélgettünk.

- Miként kapcsolódik a főiskola, a Duna Stratégiához?

- Tavaly, ősszel, negyedik alkalommal rendezte meg a Dunaújvárosi Főiskola a Nemzetközi Duna Térségi Kohézió konferenciát. Míg a korábbi konferenciák a közös gondolkodás elindítását, a közös stratégia létrehozását támogatták, legutóbb már konkrét projektek, illetve új projekteket generáló kezdeményezések voltak napirenden, például az energiatermelés hatékonysága a megújuló források bevonásával, a vízminőség védelme és a környezeti kockázatok kezelése, amelyeket magyar résztvevők koordinálnak.

- Említette a megújuló energiaforrásokat. Mennyire maradhatnak ezek napirenden most, hogy eldőlt a paksi atomerőmű második ütemének megvalósítása?

- Amennyiben tény, hogy elindul a bővítés, ehhez kell hozzárendelni, illeszteni minden további elképzelést. Egyik projektünk a SmartGrid (okos hálózat) kialakítását célozza meg, amely képes összehangolni egy adott térben a pillanatnyi energiatermelést, a pillanatnyi felhasználással. A paksi bővítés felveti többek között a jelenlegi villamos energia hálózat kapacitásának bővítését, amihez már illeszthető a SmartGrid projektünk. Hasonló a megújuló energiaforrások hasznosításának kérdése. Úgy gondolom, Paks második üteme egy ok, hogy napirendre kerüljön az energiatárolás megoldásának kérdése, amelynek kutatásaiba bekapcsolódhat a főiskola. Valós, illetve látszólagos ellentmondás lelhető fel az energia igény és kapacitás között. A technológiák fejlődése eredményeként csökken az ipar és az épületek energiafelhasználása is. A második ütem belépésének kezdetén energiafeleslege lesz az országnak. Szakmai kihívás, hogy újabb megtakarításokat eredményezzen ennek a feleslegnek a felhasználása. Például átállítható a tömegközlekedés villamos meghajtásra, amelynek megvalósításához újabb kutatások, nemzeti projekt szükséges.

- Évek óta sok szó esik a Duna vízgazdálkodásáról, hajózhatóságáról, az ehhez szükséges vízlépcső(k)ről. Mennyiben befolyásolja a paksi beruházás a szakmai megoldásokat?

- Nem kellene lemondani a vízlépcsőkről, csak nem a villamos energia termelés oldaláról kell megközelíteni a kérdést. Az Európai Unió elhatározása a környezetbarát közlekedés megteremtése. Ebben stratégiai jelentőségű a Duna, mint vízi út. Magyarország egyik feladata, hogy a Duna műszakilag megfeleljen az európai hajózási követelményeknek. A Dunaújvárosi Főiskola 2007-ben rendezett konferenciáján a szakmai vitában Somlyodi László akadémikus hangsúlyozta, hogy a vízgazdálkodást, a vízellátást, a megfelelő vízmennyiséget biztosító vízlépcsőknél tervezési szempontként nem az energiatermelés dominál. Finomabb, hídszerű megoldásokat javasolt, a magyarországi és az alsó-dunai szakaszokon, amelyek hasznosak a környezet számára is. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ha már épül vízlépcső, abba célszerű turbinát is beépíteni, ami villamos energiát termel. Ausztriában tizenegy ilyen vízlépcső található, de néhány magyarországi zsilipbe is építettek már be vízturbinákat. Felmerülnek ezek a kérdések a Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért elnevezésű projektben is. Támogatjuk a Pannon Egyetem és a Bajai Főiskola részvételével 2013-ban indult projektet, részt veszünk a kutatásokban és a megoldási javaslatok kidolgozásában. Az uniós pályázati rendszer 2014 és 2020 között számos lehetőséget kínál a Duna Stratégiához kapcsolódó kutatások, innovációk és projektek megvalósításához. A Dunaújvárosi Főiskola mind kezdeményezőként, mind szakmai partnerként szerepet vállal pályázati projektek kidolgozásában és magvalósításában.