Lösz: A Dunaújváros alatti partfal nincs veszélyben

Ebben a löszfennsíkra épült városban rendszeresen visszatérő beszédtéma, hogy milyen állapotban vannak a partfalak, a védművek, mire számíthatunk egy esetleg túlságosan is csapadékos tavaszon? Nos, mindenkit megnyugtathatunk: a szakemberek szerint nem fenyegeti veszély a védműveket, amelyek jól működnek, s az ötvenévnyi tapasztalat azt mutatja: a sok eső sem befolyásolja azokat.

A löszfennsíkból naponta kiemelt vízmennyiségből és a geodéziai mérésekből megállapítható: a város alatti partfal nincs veszélyben.

A kemény tél után felengedő talaj, az ár- és belvizek talán joggal vetik fel a kérdést néhány dunaújvárosiban: mire számíthatunk e löszfennsíkra épült városban? A csapadékosnak ígért tavasz befolyásolja-e a löszfalak állékonyságát a Barátság városrésztől a Táborállásig?

E kérdésekkel a DVG Zrt. operatív igazgatóját, Gergő Edmondot kerestük meg. 2017. január elsejétől ugyanis a DVG Zrt. vette át a Partvédelmi Vállalat tevékenységét.

Az 1960-as években épült partvédő művet a közelmúltban újították fel: nyolc csápos kút berendezéseit korszerűsítették. Ezek a kutak napi átlagban ezer köbméternyi rétegvizet szivattyúznak ki a löszfennsíkból, amelyre a város épült. Ez a vízmennyiség egyelőre a városi közcsatorna-hálózatba kerül, majd onnan tisztítás után a Dunába. Azonban a városi közgyűlés tavalyi határozata alapján a DVG Zrt. múlt év novemberében megkezdte azt a kivitelező munkát, amelynek végeztével ez az egyébként tiszta rétegvíz a szabadstrand öblébe kerül. A munka az időjárás jobbra fordultával, várhatóan márciusban folytatódik.

A löszfennsíkban lévő vizeket mintegy kétszáz figyelőkútban mérik: előre meghatározott ütemterv szerint némelyikben naponta, másokban hetente vagy havonta ellenőrzik, hogy mennyi víz van a magaspartban.

Gergő Edmond elmondta: szakemberek összegzik az adatokat, és az előző évi mérések alapján határozzák meg az üzemeltetési irányt.

Egy partfalrészlet a Táborállás dombjáról: itt is működik már egy vízkivételi mű, figyelőkutakkal és geodéziai mérőpontokkal Fotó: Zsedrovits Enikő

A figyelőkutak mellett geodéziai figyelőpontokat is meghatároztak, ezeken a tér három irányának megfelelően végeznek méréseket, s megállapítanák, ha a part mozogna.

Az adatokat elemezve megállapítható, hogy a partvédelmi rendszer nincs veszélyben, mondta a DVG Zrt. operatív igazgatója. A rendszer megfelelően üzemel.

Külön rákérdeztünk a táborállási partszakaszra is, ahol 2010 őszén komoly partfalomlás történt: azon a szakaszon nem volt még akkor kiépítve az a partvédelem, ami a Barátság városrésztől a Castrumig elkészült a hetvenes évek végéig.

Akkor azonban ott is megvalósítottak egy vízkivételi rendszert, figyelőkutakat fúrtak, és ugyancsak meghatároztak geodéziai mérőpontokat. A szakemberek a tavalyi adatokból megállapították, hogy a meglévő partvédelmi rendszer a Táborállásnál is megfelelően működik.

Érdeklődtünk arról, hogy a tavasszal beköszöntő, várhatóan csapadékos időjárás mennyire változtathat ezen a képen?

Gergő Edmond megjegyezte: már ötven évnyi adat áll rendelkezésükre a partvédelmi rendszerről. Ezekből megállapítható, hogy az aszályos, illetve csapadékos időjárás alapjaiban nem befolyásolja a rendszer működését: mindkét időszakban naponta átlagosan ezer köbméter vizet emelnek ki a löszpartból.

SZERINTEM

Én már Dunaújvárosban éltem át az 1963-as földcsuszamlást: akkoriban a Barátság városrész legszélén laktunk, a Sikló szomszédságában.

Akkor is, mint azelőtt és azután mindennapos játszóterünk volt a Duna-part. Kicsit sajnáltuk is a partvédő művek, a teraszok kiépítését: sok vadregényes játszóhelyünk tűnt el akkor. Sebaj: találtunk újakat.

Csak felnőttként világosodott meg előttem, hol is mászkáltunk tudatlanságunkban, miért volt fontos a partvédelem kiépítése. Olyan áron, amiből egy másik várost építhettek volna.

Addig tudatlanságból, azóta ennek tudatában vagyok nyugodt.