Hírek

2016.10.21. 15:35

Meglátja a gondot és nem legyint - Nyári Ica ha megnyeri a versenyt, hatalmas bulit csap a gyerekeknek

Dunaújváros - Nyári Ilona, vagy ahogy mindenki ismeri, Ica, nem mérlegel, hanem céltudatosan megoldást keres, és általában talál is. Rendre elintézi mindazt, amire az Újtelepen lakóknak szüksége van, mégsem állt politikusnak. Most benevezték egy versenybe. Ha nyer, világraszóló mikulásünnep lesz Újtelepen.

Balla Tibor

- Én már az iskolában is ilyen nyüzsgős voltam. Erre születni kell. Vagy karitatív vagy, és meglátod a problémákat, a gondokat és akarsz rajta segíteni, vagy elmész mellette. A mi csapatunk is ettől működik. Mindenki meglátja, és nem gondot, hanem egy megoldandó feladatot.

- Saját feladatok is vannak. Miért a másé?

- Beállítottság. Nem tudom. Tenni akarók vagyunk és a problémamegoldó képességünk is jobban kifejlődött. A fodrásszalonban hallom a dolgokat, és megfogalmazódik, hogy nem hiszem el, hogy ezt nem lehet megoldani. Mindegyikünk a szakmája révén rengeteg emberrel találkozik, és mindannyiunknál biztosan van három telefonszám, amit fel lehet hívni. Aztán kiderül, hogy nem gond, csak még senki nem szólt. Szerintem ennyire egyszerű a történet. Elmegyünk egymás mellett, és legyintünk mindenre. Mi nem.

- Mindig többes számot használsz, észrevetted?

- Mert ez attól működik, hogy csapat vagyunk. Nincs első szám első személy, itt mi vagyunk. Én mondhatjuk úgy, hogy szülőanyja vagyok, mert én presszionáltam a többieket is, akik egy mondat után mellémálltak. Négy év alatt ez egy családdá fejlődött.

A legutóbbi, harmadik Öko Napok alkalmával a Béke városrész és Újtelep is tisztult, köszönhetően Nyári Icának és az egyesületnek Fotó: Amatőr

- Mi volt az első tett?

- Négy éve merült fel, hogy ha a városban elviszik a lehullott falevelet, Újtelepen miért nem. Telefonáltunk kettőt, és kiderült, hogy azért, mert nem szóltunk. Az emberek általában nem mernek hivatalhoz, képviselőhöz fordulni, mert azt gondolják, hogy nagy hercehurca. Pedig nem. Amikor ez lefutott, lett egy zárt csoportunk egy közösségi oldalon. Ott már nagyon merészen hozták föl a problémákat, elkezdődött a kommunikáció. Ez a másik nagy probléma. Ha nem beszélünk egymással, nem derülnek ki dolgok. Rendszeresen elkezdtünk összejárni.

- Soha nem volt, hogy nem sikerült?

- Nagyon sok mindenbe beleakadunk. Leginkább a közönybe. Még mindig küzdünk azzal, hogy nem mernek az emberek beszélni, mert nem tudnak hova tenni. Azt gondolják, áll mögötted valaki, ebből biztos hasznod van.

- Szokatlan is.

- Szokatlan, de ha az interneten kicsit körülnézel, rengeteg ilyen van. Csak már kiölték az emberek hitét. Persze, hogy vannak akadályok, amiket nem tudunk leküzdeni. De bennünk megvan, hogy ha kidobnak az ajtón, visszamegyünk az ablakon. Tavasszal megalakult a Városvédők Újtelepért Egyesület. Így már tudunk pályázni.

- Szoktál pihenni is?

- Persze. Nekem a munkám is pihenés. Nagyon szeretem, amit csinálok. Nagyon jó emberekkel vagyok körbevéve. A kollégáim fantasztikusak. Mint egy család. De a vendégköröm is nagyon családias. De ott a hétvége, az éjszaka, a nyaralás. Nincs gyerekem, akár éjszaka is meg tudok írni öt, hat ímélt. És nagyon kevés az alvásigényem.

- Ez a hobbyd is?

- Nem. A lovaglás volt huszonöt évig, de leginkább a munkám az. Arra van szükségem, hogy mindig jó emberek közt legyek. Nagyon fel tud tölteni. Ha ez a nyolcasfogat együtt van, mindig azt kérdezik, hogy lehet az, hogy ti mindig nevettek? Lehet, hogy néha kínunkban nevetünk, de a kudarcokat is átfordítjuk. Ha valaki kitalál valamit, már mindenkinek forog az agya, hogy lehetne még jobban. Anyagi határaink vannak csak, a fantáziánk nem ismer határokat.

- Beneveztek a Nők Lapja Hősei versenybe. Volt részed benne?

- Egy barátnőm küldte ezzel a szöveggel: Icus, ezt rád találták ki! Először nem akartam. De ha a nevezéshez nem lehet mi, csak én, akkor vállalom. De a cikkhez csoportképet kértünk. Már az is nagy megtiszteltetés volt, hogy bekerültünk a tizenkettőbe. Nem jönne rosszul a nyeremény. Óriási mikulásbulit tartanánk.

SZERINTEM

Kihalófélben lévő csoporthoz tartozik. Számára természetes, ami másoknak eszébe sem jut. Alapvető emberi értékeket képvisel és azok szerint éli mindennapi életét. Szeretne a környezetében élő, rászoruló embertársainak segíteni, és védi a természetet. Nem magáról beszél és gondolkodik, hanem a közösségről, amelyhez tartozik. Sokat, és keményen dolgozik, és nem csak a maga javára.

Sok hozzá hasonlóval találkozni. No nem a hétköznapokban, hanem példabeszédekben. Olvastunk, hallottunk már ilyenekről, hogy így kellene élni, példát mutatni, közösséget építeni, emberként létezni. Azonban olyat, aki ezt meg is valósítja, ritkán látni a közelünkben. Meg is kell becsülni. Nem kitüntetésekkel, jutalommal, neki elég pár kedves szó is. Vagy szavazat. AZ enyémet már vitte.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!