Megnyitják a magyar földpiacot a külföldiek előtt – állítja az Élőlánc

– A választási kampány elvonta a figyelmet arról a történelmi jelentőségű tényről, hogy május elsején érvénybe lépnek a 2013. június 21-én botrányos körülmények között elfogadott földtörvény rendelkezései, melyek a  kormányzati állítások ellenére megnyitják a magyar földpiacot a külföldiek előtt,  ami országunk és létalapjaink lépésről lépésre való észrevétlen elvesztésének veszélyével fenyeget – fogalmazta meg Ács Sándorné agrármérnök, a mezőfalvi székhelyű Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja.    Ez a törvény ezen felül kiskapuival lehetővé teszi korlátlan méretű birtokok létrejöttét, mely társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt pusztító folyamatokat indít el – folytatta Ácsné.

Vidéken a jövedelem egyedüli forrása a föld. Ha ezt kihúzzák a közösségek, a vidéki családok alól – a megélhetésüket veszik el. Ha a vidék nem él meg, akkor a város sem. A vidékiek városokba áramlása felborítja a város egyensúlyát is – mindenkinek nem jut állás! –, így valakinek menni kell. Ezért keresi már 500 ezer ember külföldön a megélhetését.   Az Élőlánc hazánk jelen és jövendő kormányához, parlamentjéhez, közjogi máltóságaihoz, polgármestereihez, egyházi vezetőihez, pártjaihoz, civil szervezeteihez és népéhez fordult felhívásában.

Amint kifejtik: a földforgalmi törvény rendelkezései teljes mértékben ellentétesek a helyi gazdálkodó családok, a vidéki közösségek – így a nemzet érdekeivel is. Talán nem véletlen, hogy a törvény elfogadásakor lezajlott furcsa színjáték eredményeként Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök nem szavazott a törvényről Emiatt a törvény érvényessége is kétséges.   A miniszterelnök a kétharmados felhatalmazás mellett érvelve a gyors döntéshozatalt említette a legnagyobb előnynek. Történelmi tény, hogy a választások eredményeként Orbán Viktor  jelen és leendő kormányának  is megvan a kétharmados felhatalmazása, tehát nincs akadálya a földforgalmi törvény gyors, akár egy nap alatt történő megváltoztatásának.

Ha a néhány hét múlva beinduló alattomos katasztrófát el akarják hárítani, akkor a földforgalmi törvény alábbi módosításaira van szükség még május elseje előtt – szedte pontokba javaslatát az Élőlánc Magyarországért:   Helyi gazdának (helyben lakónak) az számítson, aki 5 éve az adott településen él, cég esetében az legyen helyi, melynek 5 éve az adott településen van a székhelye. Ez alól a pályakezdő földműves se legyen kivétel. Ha az adott településen nincs jelentkező az adott földre, akkor léphessen be a szomszéd településen élő.   A helyi gazdaközösségbe csak azokat a – fentiek szerinti – helyi gazdákat, helyi cégeket számítsák, akiknek gazdasága legalább 60 százalékban az adott település közigazgatási területéhez tartozik.

A helyi gazdaközösség minden településen 9 tagú földbizottságot válasszon egy évre.   Minden, a településhez tartozó földügyletben (földbérlet esetén is) legyen döntő szava a helyi földbizottságnak.    Az állami hivatal csak a törvényességet ellenőrizze.   A döntéshozatali rendszer fentiek szerinti stabil, működőképes felállásáig, az üzemszabályozási törvény elfogadásáig – átmeneti földeladási tilalmat kell érvénybe léptetni.   A földforgalmi törvény egységesen vonatkozzon minden földügyletre – ne legyenek kivételek.   Azonos családba, vagy azonos érdekkörbe tartozóknál alkalmazzanak összeszámítást. Ehhez szükséges annak meghatározása, hogy ki tartozik egy családba, egy érdekkörbe.   A földszerzési, földhasználati korlátozást olyan szinten határozza meg a törvény, amely figyelembe veszi azt, hogy a föld korlátozottan rendelkezésre álló erőforrás, ezért az egy településhez tartozó földek arányos és igazságos elosztása kell, hogy a legfőbb cél legyen. Egy család vagy egy érdekkör ne birtokolhasson többet, mint a településhez tartozó földek 20 százaléka. Minden ezzel kapcsolatos kiskaput zárjanak be!   A rangsorban ne kerüljön a többiek elé az állattartó teleppel rendelkező gazda, ne szorítsa ki a többi gazdát a földszerzés, a fejlesztés lehetőségeiből, mert a  növénytermesztéshez is földre van szükség.

– Ezek a változtatások elegendő időt adnak arra, hogy kezdeményezni lehessen az Európai Unióval a tárgyalásokat a moratórium meghosszabbításáról – arról, hogy a föld uniós szinten kerüljön ki a tőke szabad áramlásának szabálya alól –, valamint az élelmiszer önrendelkezésről – fejtette ki az Élőlánc álláspontját Ács Sándorné Bohdanetzky Éva. – A földforgalmi törvény kapcsán megfogalmazott európia uniós kritikák miatt amúgy is elkerülhetetlenek a tárgyalások földügyekben – akkor már a fenti kérdések európai szintű felvetését Magyarországnak kellene kezdeményezni.   A földforgalmi törvény gyors megváltoztatása mellett alapvető nemzeti érdek az állami földekre kiírt – az Alaptörvény rendelkezéseit súlyosan sértő –  pályázatok és eredményeik megsemmisítése is. Ezután a fenti elvek alapján, a helyi gazdaközösségekkel érdemben megtárgyalt, és általuk elfogadott földpályázati rendszer kialakítására van szükség.

– Csak így helyezhetjük biztonságba földjeinket, közösségeinket, jövőnket. Ennek érdekében meg kell mozdulni minden felelős állampolgárnak, minden felelős erőnek – tette hozzá Ácsné Éva.