Örülnek a környékbeli mezőgazdák a tavaszi esőknek

Amikor rá tudott menni a traktor a földekre és nyomában látszott, mennyire száraz a föld...

- A legjobbkor jött! - szinte akaratlanul szakadt ki ez a felkiáltás Márkli Jánosból, a Pentele Mezőgazdasági Zrt. vezetőjéből, amikor a húsvéti esőről érdeklődtem nála.

Nagyon örülnek ugyanis a környékbeli mezőgazdák a tavaszi esőknek, esőcskéknek, amelyek naponta öt, tizenöt milliméternyi csapadékkal áztatják a földeket a határban. S amely miatt erősen irigykednek vidékünk agronómusaira a Székesfehérvár vagy Bicske környéki gazdák: arrafelé ugyanis nem esik most...

Márkli szerint a mostani eső rendkívül hasznos a gabonafélék felnövekvéséhez, a műtrágya beoldódásához. Valószínűleg e tavaszi esőknek is közük van ahhoz, hogy a város határában máris kalászt vetett az árpa, és a napraforgó, valamint a kukoricavetések is meghálálják majd ezt a mostani csapadékot jóllehet, a kukorica vetéséből még mintegy 35 hektár visszavan a Pentele Zrt. földjein.

- Jól mutat a határ - szögezte le összefoglalóan Márkli János: bizakodásra ad okot szerinte az, hogy a talaj pillanatnyilag elég nedvességgel rendelkezik a növények felneveléséhez.

Hangsúlyozta, hogy a repce kimondottan szereti a mostani hűvös, csapadékos időt, különösen ezekben a hetekben, amikor virágja teljében van.

Az viszont igaz, hogy a növényápolás néhány fázisa még hátravan, például a gombaölő szerek kipermetezése.

Ez viszont késik, hiszen a gépekkel nem célszerű kimenni a sáros földekre.

Azonban elkésve még senki nincsen, hangsúlyozta Márkli. Elvégre még csak április van. - Majd rámegyünk a táblákra, ha rámegyünk! - jelentette ki a mezőgazdász. Ezek a kisebb bajok: hogy az eső miatt kell halogatni egyes munkákat. Sokkal rosszabb lenne, ha (mint a közelmúltban néhányszor) a szárazság akadályozná a munkát...

A globális hőmérsékletnövekedés következtében jelentősen megnő az árvízkockázat Európában a következő évtizedekben. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) legfrissebb jelentése szerint a következő évtizedekben 0,3-4,8 Celsius fokkal emelkedhet a globális hőmérséklet, a tengerek szintje pedig akár 82 centiméterrel is nőhet 2100-ig. Az IPCC szakértői szerint a 2080-as évekre akár 400 ezerrel több ember eshet árvizek áldozatául Európában, elsősorban az északi és a közép-európai térségekben. Az emelkedő átlaghőmérséklet már most is komoly gondokat okoz a kontinensen. A növekvő árvízkockázat károsítja az állat- és növényvilágot, stagnáló terméshozamot okoz.

A mezőgazdaság mellett ugyanakkor más ágazatokat is kedvezőtlenül érint az éghajlatváltozás. Főként az egészségügyre, az energiatermelésre és -felhasználásra, a közlekedésre és a turizmusra van negatív hatással, de a munkatermelékenység és az épített környezet esetében is problémákat okoz.