Hírek

2013.02.05. 17:01

Mityka, a kolhoz réme

A közelmúltban vehette át Dunaújváros legrangosabb kulturális elismerését a Pro Cultura Intercisae díjat Nemes Ferenc képző- és iparművész.

Szabó Szabolcs

„Klassz kis forrongó időszak volt!” – emlékszik vissza a mostanság ismét sokat emlegetett '68-os időszakra és életérzésre Nemes Ferenc, aki anno, a jelzett izgalmas esztendőkben Budapesten a faipari technikumban diákoskodott. A kollégiumban pedig az a Csiky Tibor volt a nevelőtanára, akit a mai napig mesterének nevez. Csiky tanítványként a tanszobán sokat lapozgatták a művészeti albumokat és gyakran új címekkel látták el az ott található műveket. Nemes egyik  formabontó címadása ez volt: Mityenka, a kolhoz réme.Nemes Ferencből így lett Mityenka, a régről ismert barátok és kollégák a mai napig így szólítják. És ha már '68-os életérzés...

Az ifjú Mityenka 1966-67 táján a József Attila szabadegyetem szorgos látogatója volt. Hallgatott modern festészetet, szobrászatot, majd elkészítette első, az interferencia jelenségével kapcsolatos grafikáit és kisplasztikáit.Innentől pedig nem volt megállás. Nemes szabadon gondolkodott, kutakodott és felfedezett. Édesapja, aki szintén kiváló értője volt a fának és megmunkálásának többször biztatta fiát, hogy ne ilyen érthetetlen dolgokkal foglalkozzon. Ha bizonyítani akar, készítsen el egy barokk tükörkeretet. Nem kellett hozzá egy hét és megcsinálta. Többé nem kérlelték. A fővárosi faipariból Szentpétervárra vezetett az út. Hősünk abban a reményben, hogy magába szippantja a nagy orosz kultúrát indult útnak. Részben csalódnia kellett, hiszen a kor nem adott lehetőséget a teljes feltárásra és befogadásra. Az Ermitázsban például egy Kandinszkij képhez még egy szúnyog is nehezen jutott volna be akkoriban – említi. A lemezgyűjteménye azonban szépen gazdagodott odakint. A hazatérés után előbb Mátészalkán, majd szülővárosában dolgozott.

– Jöttek a gyerekek, dolgozni kellett, mellette csináltam a művészeti elképzeléseket – mondja. Nemes Ferenc sorra megfordult a meghatározó művészeti táborokban, 1980-ban csatlakozott a Heritesz Gábor által alapított Rend-rendszer Csoporthoz, 1982 óta pedig szellemi szabadfoglalkozású, és gyanúnk szerint e meghatározás illik leginkább Mityenkához. Maga építette dunaföldvári műhelyének udvarában éveken át megrendezte a mindig 17-es sorszámot viselő legendás blues-virrasztást:

– Szerettem, ha jó emberek összejönnek, de úgy tapasztaltam, hogy az egyívásúak végül mindig összefutnak.Ahogy mondani szokták, Nemes Ferencnek neve van a szakmában, ám a művészeti pályázatok nem izgatják, kiállításra nem ajánlkozik.

– Pár éve volt egy komoly betegségem, azóta megváltozott az időhöz való viszonyom. Pedig vannak melók, amelyeket már húsz-huszonöt éve meg akarok csinálni – mondja a díjazott. Ám Nemes Ferencnek ehhez előbb fel kellene hagynia az eddig kenyeret adó és művészeti elképzeléseit finanszírozó faipari alapszakmájával. Nem lesz könnyű, ugyanis abban is páratlanul teljesít.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!