Csak olyan emberek lehetnek védőnők, akik felelősséget éreznek a gyermekekért és a családokért

A dunaföldvári Védőnői Szolgálatnak a kitüntetésben részesült dolgozói közül hárman - Győri Istvánné, Pámerné Kiss Aranka és a két éve nyugdíjas Pribék Zoltánné - csaknem negyven évig végezték, illetve végzik együtt munkájukat. A díj átvételekor megemlékeztek a tragikusan korán elhunyt, de a csapat szellemiségére jelentős hatást gyakorló vezető védőnőről, Tóth Ferencné Maráról.

- Az ő érdeme is ez a díj. Mert ő tett azzá, amik lettünk - állítják. Varróné Bercsényi Mariann 1999-ben került ebbe a jó közösségbe, s kollégái úgy érzik, mintha mindig itt lett volna. Úgy szeretjük, mint a lányunkat - mondják róla, s azt is, hogy Mariann kincs, akit nagyon szeretnek az emberek. Wiznerné Murányi Ilona pedig két évvel ezelőtt Dunaújvárosból került ebbe a példamutató csapatba.

A védőnők kicsiny irodájának falára már felkerült a város napján kapott elismerés. S amint körbenézek, látom, hogy az ott lévő képek, a Kovács Margit- és Czyránsky Mária-alkotások is a hivatásukról szólnak. Ahogy Győri Istvánné Margóval és Pámerné Kiss Arankával munkájukról beszélgetek, meggyőződöm, hogy ez számukra elhivatottság, életforma. Margó és Aranka együtt végezték a szegedi főiskolát 1978-ban. A dr. Szél Éva professzor asszony vezette új intézményben rendkívül színvonalas, jó képzést kaptak. Az első diplomás védőnők közül négyen végeztek kiválóan. Ebből kettőt Dunaföldvárra hoztunk - mondta büszkén Dunaföldvár egykori vb-titkára, dr. Harmat Béla, aki Orfűről jött el a díjátadásra.

A védőnő szó megalkotója, a több mint száz éves magyar védőnői szolgálat egyik elindítója, dr. Tauffer Vilmos professzor 1917-ben a következőt mondta: Ilyen munkára csak melegszívű és intelligens nő való, ki e veleszületett és belenevelt értékes lelki tulajdonságához még hozzátanulta mindazt, amit higiénés gyermekápolási és szociális szempontokból tudnia szükséges avégből, hogy az anyák és csecsemők támogatója lehessen a család és a nemzet érdekében. Tényleg ilyen a jó védőnő? - kérdezem.

- Aki nem ilyen, az ne legyen védőnő. Aki csak foglalkozásnak választja, annak az lesz a veszte - kapom a határozott választ. Mindketten állítják, hogy a legszebb a munkájukban a család- és az újszülött-látogatás. A születés és a szoptatás csodája ennyi év után is mindig megérinti őket. Az anyák közül vannak, akik nyitottak, igénylik a segítséget, de akadnak, akik először zártak, kötelező elfoglaltságnak tartják a tanácsadási találkozást.

- De úgy fogadjuk őket, mintha hazajönnének! - mondják. A védőnők őszinte kapcsolatra törekszenek, meghallgatják panaszaikat. A szakember sokat tehet, hogy megnyissa őket, állítják, s érzik, hogy a gondozás ideje alatt általában meglágyulnak, megtanulnak mosolyogni. Rájönnek, micsoda gyönyörűség anyának lenni.

A nővédelem és a várandós gondozás mellett a kisgyermekekkel hétéves korukig foglalkoznak a város négy körzetében, de Dunaföldváron ők közösen, csapatmunkában látják el az iskolai védőnői feladatokat is. Ezt nagyon jónak tartják, hiszen pici koruk óta ismerik a gyerekeket, s nem csak papírról tudják az előéletüket. Hozzájuk jönnek kétévente a szűrővizsgálatra az általános iskolások, a gimnazisták, valamint a szakiskolások, s így együtt a méréseket gyorsan el tudják végezni.

Lelkesedésüket, elhivatottságukat látva felteszem azt a kérdést is, vajon mi a legnehezebb ebben a munkában. Nem az, hogy hideg téli napokon, amikor szinte senki nincs az utcán, ők akkor is kimennek az újszülötthöz. Nem az, hogy a nehéz helyzetben lévő családokkal kell kapcsolatot tartani.

- Ha tisztelettel és alázattal fordulunk hozzájuk, viszonzásul is megkapjuk - mondja Aranka, s hozzáteszi: - Ki kell érdemelni a tiszteletet. Az egyszerű embereknek is szenzitívek az érzelmi csápjai. Nem küldjük el őket akkor sem, ha más jellegű, apró kérésekkel fordulnak hozzánk. Segítünk, hogy kapjanak időpontot egy orvoshoz, vagy kitölteni egy hivatalos papírt. Tudják, hogy számíthatnak ránk. Ha sok mindent adsz, akkor kapsz is vissza.

A legnehezebb az adminisztrációs teherrel megbirkózni, mert sokszorosa a réginek. Félő, hogy az irodában eltöltött idő lesz a fontosabb, s ez az igazi védőnői munka halálát jelentené. Szerintük a védőnői tevékenység fő színtere a családok otthona, ahol a várandós, majd az anya a gyermekével él.

Még mennyi mindent tesznek a kismamákért, a családokért! Varróné Bercsényi Mariann nagysikerű baba-mama klubot vezet, s képesítést szerzett a méhnyakrákszűrésre. Wiznerné Murányi Ilona szülésre felkészítő programokat tart. Négyen közösen szervezik az egészségfejlesztő programokat, a szűréseket. Jó csapatmunkában, egymást segítve, a szakmai kérdéseket, problémákat megbeszélve dolgoznak. Ez különösen a veszteségek esetén fontos. A gondozottak tragédiái - a spontán vetélés, a csecsemőhalál, a gyógyíthatatlan gyerekbetegségek - mélyen megérintik őket, s ilyenkor különösen jó, hogy egymásnak érzelmi szempontból is támaszai. Mint ahogy támasz mindannyiuknál az otthoni szerető család is.

Fontosnak tartják, hogy végre alakulóban a városban a gyerekjóléti jelzőrendszer, s tartalmas kapcsolat és összefogás jött létre a szakemberek és a gyermek- és oktatási intézmények vezetői között. Mert - úgy vélik - sokan együtt tehetnek az egészséges gyermekekért, a kiegyensúlyozott családokért, tehát a város lakóiért.

A beszélgetés során meggyőztek, hogy csak olyan emberek lehetnek védőnők, akik felelősséget éreznek a gyermekekért és a családokért, mint a kis herceg a rózsájáért.