A Mikulás és krampusza érkezett Nagyvenyimre a jubileumra

A partnerkapcsolat meghatározó személyiségei ők kezdetektől fogva. - Franciaország felé tekintgettek Altomünster vezetői akkoriban, mert mindenki arrafelé létesített barátságot, de egy itteni kötődés révén megismertük Nagyvenyimet, az első delegáció 1993-ban látogatott hozzánk, amit mi viszonoztunk, majd egy évvel később aláírtunk a partneri okmányt. Azóta szoros és tartalmas a két településen élők kapcsolata - mondta Franz Göttler, aki a kapcsolat apropóján elkezdett magyarul tanulni. Erről a következőket árulta el tegnapi találkozásunkkor a nagyvenyimi községházán:

Fotó: Zsedrovits Enikő

- Az embernek mindig tanulnia kell valamit, így aztán mi elkezdtünk magyarul tanulni. Indítottunk egy kurzust, azóta is hetente találkozunk, bár a csoport régi tagjai közül ma már csak a kemény mag maradt meg. Nagyon érdekel bennünket nemcsak a magyar nyelv, hanem a kultúra is.

Készülnek a falunapra. Tizenegy virágágyást alakítanak ki a bajorfaként ismert mesterségek fája leendő helyszínén, s azért ennyit, mert a partnertelepülés járása tizenegy településből áll. Az újabb barátságszimbólumot szombaton délelőtt állítják fel és avatják ünnepélyes keretek között, a képviselő-testületi ülés után
Fotó: Zsedrovits Enikő

- A tánccsoportunkkal érkeztem először Nagyvenyimre, tavasz volt, és részt vettünk Dunaújváros március tizenötödikei ünnepségén. Engem annyira megérintett az esemény hangulata, hogy azóta örömmel tanulok magyarul - tette hozzá Renáta Treml. Megtudtuk tőlük, hogy a Mikulás is a nyelvtudásból ered: varázslatos, amikor Franz, mint Szent Miklós püspök tört magyarsággal mesét olvas a nagyvenyimi óvodásoknak, és beszélget a szeretetotthon lakóival.

Renáta Treml

- Jó látni a gyerekek kikerekedett szemét, de a szeretetotthon az, ahol olyan érzéssel viszonozzák az idősek a látogatásunkat, ami leírhatatlan - mondta Renáta elérzékenyülve az emléktől. Franz hozzátette: - Az idős gondozónővért a lába alig bírja már el, de feláll, amikor odamegyek hozzá, és olyan szeretet sugárzik belőle, mintha valóban Szent Miklós püspök állna előtte. Gyönyörűség....

Franz Göttler

Franz és Renáta örömmel érkeztek a falunapra, előtte barátokkal töltenek néhány napot, azért érkeztek előbb, hogy rájuk is legyen idő a hivatalos program mellett. Mindkettejük több szállal kötődik Nagyvenyimhez, amelynek önkormányzata a Nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséért díjjal köszönte meg nemcsak nekik, hanem az altomünsteri "magyar" csoportnak is mindazt, amit a partnerség elmélyítése érdekében tettek.

BÜNTETÉSBŐL LEÍRATTA SZÁZSZOR...

Franz évente kétszer, télen és nyáron jön Nagyvenyimre, és ilyenkor menetrendszerűen elmegy a dunaföldvári fürdőbe, majd a halászcsárdába. Ez utóbbihoz kapcsolódik a tegnapelőtti története, amelyet tréfálkozva mesélt. A pincérek ugyanis már felismerik a bajor úriembert. A pincér ismerősként üdvözölte Franzot, majd ezúttal is elújságolta az étterem konyhájában dolgozóknak, hogy megérkezett az "Altomünsteri Mikulás". Az egyik asszony ezen nagyot nevetett, mire Franz betért hozzá a konyhába, és közölte vele, hogy büntetésből százszor le kell írnia a következő három mondatot: A Mikulás él. A Mikulás szívesen eszik halászlét. Egész Magyarországon híres a dunaföldvári halászlé.

Mert Franz nem viccel, ha magyarságról van szó: Vargáné Kaiser Katalin szerint több szólást tud és használ, mint mi, továbbá ismeri az összes magyarnótát.