Nekem itt vannak a rászorulók

2016. december 31., 07:00 szerző: L. Mészáros Irma
A dunaföldvári jótékonysági Szent Erzsébet-bál elején Horváth Zsolt polgármester a következőket mondta: Ha nehéz helyzetbe került ember fordul hozzám, legelőször az jut eszembe: Jákli Viktor biztosan tud segíteni.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Pár hete lapunk főszerkesztője egy perkátai idős asszony ügyében fordult hozzá, azonnal segítőkész volt. Adott. Nem csak a máltai raktárból, a sajátjából is.

Jákli Viktor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat dunaföldvári csoportjának vezetője nemrég jött haza az erdélyi jótékonysági Mikulás-túráról, amelynek során társaival adományokat szállított a Szent Ferenc Alapítvány otthonaiban élő gyerekeknek.

- Miért vállalja? Miért csinálja?

- Bár kemény megterhelés, de felfrissülök, feltöltődöm. Rengeteg megható élményben van részem minden úton. Felejthetetlenek a gyerekarcok, de a nevelők, a segítők is fantasztikus emberek. Egy évtizeddel ezelőtt egykori gimnáziumi osztálytársam, Jendrolovits Gábor szólított meg: Nincs egy zsák krumplid? - Az nincs, de van szalonnám - mondtam, s pár nap múlva már indultam is Gáborral Böjte Csaba dévai otthonába. Azóta évente megyek, többször a feleségem és valamelyik gyermekem is velem jött.

Jáki Viktor szerint a hitbéli alapok, a lelki tényezők fontosak a szeretetszolgálat munkájában is Fotó: AdyGéza

- Dunaföldváron elismerten jól működik a máltai önkéntes csoport. Sokrétű feladatot végeznek. Ráadásul már több mint húsz éve az Ön vezetésével. Hogy került a máltai csoport élére?

- A csoportot 1991 táján Deák Árpádné indította el, majd 1994-ben az akkori polgármester, Nagy Gáborné kérésére folytam bele a szervezési munkákba, majd vállaltam el a vezetést. A frissen megalakult máltai szervezet hitvallása, tevékenysége annak idején szíven ütött. Kozma Imre atya az NDK-s menekültek megsegítésével kezdte, majd a szociális segítség vált a fő jellemzővé. Fontosnak tartottam és tartom a szükséget szenvedő emberek segítését.

- Amikor elkezdte a máltai csoport vezetését, mindössze 35 éves volt. Honnan ez a szociális érzékenység?

- Édesanyámtól ezt a szemléletet tanultam. Ő is, nagyanyáim is mindig segítettek. Ha bárki kért tőlük valamit, nem küldték el. Csaba testvér mondta egyszer: Mindenkinek van valami szenvedélye. Van, aki kutyát tenyészt, van, aki bélyeget gyűjt, nekem itt vannak ők, a gyerekek. Nekem meg itt vannak a segítségre szorulók. Ha valaki ott van szerencsétlenül, segíteni kell. Nagyszüleim élete is példaértékű előttem. Az élethez való pozitív hozzáállás, a rendszeresség például, ahogy az életük két kenyérsütés között zajlott. Minden napnak megvolt a maga feladata: csütörtök a mosás, péntek a kenyérsütés, szerda és szombat a heti piac, vasárnap meg az Úré. Anyai nagyanyám buzgó búcsújáró volt, kilencéves koromban engem is elvitt az alsószentiváni búcsúba. Apai nagyanyám mindig az egyházi ünnepkörnek megfelelően öltözött. A hitet tanultam tőlük. A hitbéli alapok, a lelki tényezők fontosak a máltai tevékenységben is.

- A felesége, a család mit szól ehhez a szenvedélyhez?

- A feleségem támogat a máltai tevékenységben, mellettem van, biztos háttér, partner ebben is, ugyanúgy, mint a családi vállalkozásunkban. Hol tanácsaival, hol effektív tettekkel segít. A gyerekek is részt vesznek, cserkészként is sokszor kapcsolódnak a máltai csoport programjaihoz. Néha kritikával, máskor munkával, mikor mivel. Nagyon jó a kapcsolatunk a cserkészekkel, segítettek a máltai bál szervezésében, az Adni öröm akcióban. A december közepén kezdődő adománygyűjtésből 260-300 csomagot állítunk össze.

- 2014-ben magas kitüntetésben részesült: a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége által adományozott Apor Vilmos Érdemrend ezüst fokozatával ismerték el, majd a rákövetkező évben az MMSz Dél-dunántúli Régiójának korábbi vezetője, Szentgyörgyvári Károly emlékére alapított új díjat első ízben Ön kapta meg.

- Igen, megtisztelő elismerések ezek, ráadásul megható is, mert Karcsi jó barátom, a példaképem volt. De e kitüntetések nem csak nekem szólnak. A csoport minden tagjának és a sok segítőnek a munkáját ismerték el. Az tény, hogy a dunaföldvári csoport szinte a nulláról indult, s ma három szervezete van: az önkéntes csoporton kívül működik az MMSz Támogató Szolgálata, az idén ősztől pedig működik a Tanoda is. E szervezetek között jó a kapcsolat. A város önkormányzata maximálisan mellettünk áll, jelentős támogatást kapunk tőlük. Csak így, kölcsönösségi alapon lehet eredményesen dolgozni egy település lakóiért. Ezért örülök, amikor a máltai csoport bekapcsolódik a város kulturális életébe is. Például Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográfus részvételével színvonalas folklórműsort szerveztünk a Szent István-ünnephez kapcsolódva, vagy hozzájárultunk az Úton zarándoknap sikeréhez. Évek óta aktív segítői, lebonyolítói vagyunk a helyi templomi búcsú programjának, amelyen három-négyszáz hívő vesz részt.

- Beszélgetésünk közben a személyesről folyton a máltai tevékenységre tereli a szót. Ez önkéntes karitatív munka. Mit csinál Jákli Viktor, amikor nem máltai ügyeket intéz?

- Állattenyésztési üzemmérnökként végeztem Kaposváron. Egy ideig Bölcskén, a Rákóczi Tsz-ben dolgoztam. A családi vállalkozást anyukámmal kezdtem 1991-ben, majd a feleségemmel folytattam. Lassan-lassan haladtunk előre a kárpótlási földeknek, a pályázatoknak és a kemény munkának köszönhetően. Feleségem élelmiszeripari üzemmérnök. Ma sok lábon állunk. Állattenyésztéssel, gyümölcstermesztéssel és szántóföldi növénytermesztéssel is foglalkozunk. Viktor fiam már itthon dolgozik, miután Kaposváron és Gödöllőn szerzett diplomát, Balázs fiam általános agrármérnök szakra jár. Szeretném, ha itt folytatná a munkát. Réka lányom építőipari szakon tanul, Anna még gimnazista.

- A máltai csoport vezetése mellett még egy közösségi tevékenységet végez. Harmadik ciklusát tölti Dunaföldvár képviselő-testületében.

- Annak idején megkerestek, hogy Fidesz színekben induljak. Először nemet mondtam, aztán elgondolkodtam. Végül a MAGOSZ jelöltjeként, a Fidesz támogatásával indultam a helyi választáson, hogy jobban képviselhessem a parasztgazdálkodók érdekeit. Ezért vállaltam el az Agrárkamarában a megyei, illetve az országos küldötti megbízást. Az önkormányzati képviselői jutalékot nem veszem fel. Voltunk nehéz anyagi helyzetben, akkor sem tartottam meg magamnak, fölajánlottam valamelyik civil szervezetnek. A közösségért dolgozom képviselőként is, nem magamért.

- Sokan fölteszik a kérdést, érdemes-e jónak lenni ebben a világban?

- Hiszem, hogy a jó elnyeri jutalmát. A jóságot mindig visszakapja az ember, mástól és máskor, de visszakapja. Amikor a gazdasági válság miatt nehéz helyzetben voltam, s az éppen eladhatatlan zsírt és szalonnát az erdélyi otthonoknak adtam, a következő évben beindult a vállalkozásom. A Jóisten ezerszeresen adja vissza jóságunkat. Többet nem ad, de kevesebbet sem, amit az ember megérdemel. Teljesen egyetértek Csaba testvérrel: Aki nem hisz abban, mennyi jó ember van, az kezdjen el valami jót tenni, és meglátja, milyen sokan odaállnak mellé.

L. Mészáros Irma

2016. december 31., 07:00 szerző: L. Mészáros Irma

Részletes műsor



Műsorok betöltése...