Újabb hitel csak kormányengedéllyel lehet

Balog Zoltán szerint az iskolák állami kézbe vételével is jelentős tehertől szabadították meg a települési önkormányzatokat
(Fotó: Ady Géza)

- Az önkormányzatok többsége adósságokkal, banki hitelekkel küszködött évek óta. Összességében mekkora terhet vett le a kormány a települések válláról?

- Az önkormányzatoknak valóban nagy terhet jelentett az adósságállomány, valamint a hiteleket terhelő kamat. Ezek annyira lenyomták őket, hogy fejlesztésre szinte nem is gondolhattak, a pályázati önerőket is nehezen teremtették elő. Összességében ezerkétszáz milliárd forint volt az önkormányzatok adóssága, amiből nyolcszáznyolcvan milliárdot vállaltunk át az előző évben, most február tizenötödikéig pedig az összeset. Négy szintű eladósodásra kell országos szinten megoldást találni, az államira, a megyei és a települési önkormányzatira, az egyénekre, tehát az emberek anyagi problémáinak enyhítésére, valamint a devizahitelesekre. Reméljük az utóbbiak is látják a küzdelmet, amit folytatunk az érdekükben.

- Az önkormányzatok tartozásai miből halmozódtak fel?

- Leegyszerűsítve két típusú hitelük volt, hiszen a fejlesztések kölcsönökből finanszírozták, és aztán adott esetben olyan szerencsétlen PPP-s konstrukciók is születtek, amikor amikor a magángazdasággal építettek valamit, visszavásárolták és évekig törleszttették az árát... Dunaújváros esetében ez a konstrukció főiskola esetében súlyos probléma, hiszen évtizedekre adósította el az intézményt, és olyan súlyos terhek keletkeztek, amelyeknek a kamatai is viselhetetlenek. A másik pedig a működési hitel, amikor banki forrásból finanszírozták az intézményeket, mondjuk például az iskolarendszer egy részét, például a tanároknak egy részét. Aránylag magas béreket lehetett adni, csak éppen nem volt meg ezek fedezete. Ezt rendeztük azzal, hogy az állam saját felelősségébe vette az iskolákat, közvetlenül mi fizetjük a tanárokat. Működésre tehát a jövőben nem kell hitelt felvenni, hiszen a nagy ellátó rendszerekben, egészségügy, szociális és oktatási, közművelődési ágazat béreit, költségeit mi garantáljuk. A városnak tehát már nem kell sakkozgatnia, hova tegye a forrásokat. A városfejlesztésre, az óvodákra, a szociális alapellátásra tud összpontosítani, amelyek fontosak a településnek.

- Az ismételt eladósodást pedig azzal szeretnék megakadályozni, hogy az önkormányzatok nem vehetnek fel a jövőben hitelt a kormány engedélye nélkül. Szigorúak a feltételek?

- Nem nagyon szoktunk hitelt engedélyezni, hiszen minden adósságot átvállaltunk, és ha már ezt megtettük, akkor nem szeretnénk, ha ez a folyamat újra elindulna. A kormány megfontolja az engedélyt a belátható időn belül bizonyítottan megtérülő fejlesztések esetében, valamint azoknál, amelyeket hitel nélkül nem lehet megvalósítani. De leginkább azt szeretnénk, ha az uniós és a hazai források elegendőek legyenek a fejlesztésekre, utakra, élhetőbb település kialakítására.

- Több mint ezeregyszáz olyan önkormányzat van az országban, és jó néhány a térségünkben is, amelytől nem kellett adósságot átvállalni, mert nem volt hitele. Ezeket kompenzálja valamilyen módon az állam, más szóval inkább jutalmazza a jó gazdálkodásért?

- Nehéz kérdés. Éppen Dorkota Lajossal beszélgettünk erről az imént, mert az igazságérzetét bántja ez az embernek, hogy hátrányként élik meg ezt a helyzetet azok, akik hitel árán inkább nem fejlesztettek. De kicsit furcsa lenne, hogy nincs pénze az országnak, kifizetjük az adósságokat, plusz másokat jutalmazunk. Viszont mondhatok a biztatásukra: a következő uniós fejlesztési ciklusban ezek az eddig adósságmentesen gazdálkodó önkormányzatok élveznek elsőbbséget a támogatásoknál.