Némó újra a fedélzeten

2016. február 02., 23:15 szerző: Balogh Tamás fotós: Zsedrovits Enikő
hozzászólás
Dunaújváros - Egy sor hazai rádiós sláger szerzője és előadója, a jó érzékű zenekar alapító, fergeteges koncertek sorozatának és a legkülönbözőbb show műsorok garantáltan élőzenés sikerkovácsa: Némó, új lapot nyitott az életében. A sármos, szívtipró külsejű gitáros szóló karrierbe kezdett!
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

- Zajosan örülök, hogy újra látlak, bár egy kicsit gyanakodok, mert egy kicsit megváltozott a fizimiskád! Azt viszont roppant sajnálom, hogy nem ül itt melletted - ahogy szokott - egy borzalmas viselkedésű zenekar! Miért?

- Némó: Azt mondhatom, hogy olyan szerencsés helyzetbe kerültem, hogy elkezdődött a szóló karrierem. Azt nem tudom, hogy mi lesz belőle, de azt igen, hogy van valamennyi múltam, jelenem is és, hogy lesz-e jövőm? Azt majd eldönti az élet. A viccet félretéve, mostantól én írom, énekelem, hangszerelem a dalokat, én rendezem a klipeket, egyszóval saját magam menedzsere lettem!

- Idézzük fel az előzményeket! Nagyon kellemes zenét játszó kiváló bandáid voltak...

- Nagyon szerencsés ember vagyok. Olyan, mint a horgász, akinek azért fizetnek, hogy pecázzon! Tulajdonképpen azt csinálom, amit szeretek és általában azokkal, akiket szeretek. Fantasztikus korszak volt a „Sziasztok lányok!” a Club 54 és a Starjamsession - Magyarország legnagyobb örömzenei koncertsorozata a Millenárison -.

- Tehát minden korábbi partner él - mozog - hadra fogható, de mégsem velük, hanem egyedül dolgozol! Miért?

- Nem volt baj, csak az ember változik, ahogy a körülötte levő dolgok is. Nincs benne semmiféle titok, egyszerűen ki akartam próbálni. Itt van például a „Hajnalban”, ami az első szóló dalom, amit hangszerelésében Jackie (Juhász Attila) is segít, akivel a „Sziasztok lányokat”és a Club 54-et is csináltam.

Németh Gábor, azaz Némó a „Sziasztok lányok!” a Club 54 és a Starjamsession alapító zenekarvezetője

- Most lehet, hogy beviszel nekem egy horgot…. Többször is meghallgattam és megnéztem ezt a „Hajnalban” című dalodat, amit akár Enrique Iglesias is vállalhatna, csak nem nézne ki ilyen jól mint te!

- Köszönöm szépen, nem viszem be a horgot! Ez szerintem is így van... Kicsit más ez a koncepció. Itt mindenképpen az volt a terv, hogy ebben a klipben egyedül én fogok szerepelni. Az általam kiválasztott helyszíneken, de mindig csak ugyanaz egy szem koma látható és az én vagyok! A Kelet-balkáni agro-pop.

- Nagyon élveztem azt a zenei világot, amelyben a korábbi slágereid megszólaltak! Volt azokban funky-s íz és valami nagyon kellemes lüktetés. Az új dalban is, ha nagyon akarom ott van Amerika, de ezúttal a latin világ. Zeneileg egy kicsit megváltoztál?

- Ez egy ilyen dal. Azt mondhatjuk rá, hogy ez inkább egy reggae-s lüktetésű muzsika. Viszont a hangszerelés tekintetében pedig azt, hogy egy fajta kelet-balkáni, amit én „agro-pop”-nak becézek. Konkrétabban ez egy reggae tubával és ukulelével!

- Amikor majd egy fél világ mondogatja rólad és a dalról, hogy nagyon jó és túl leszel az első 310 fellépésen, utána vajon látunk-e még valamit?

- Remélem, hogy akkorra jön egy újabb dal és a 311.-en már együtt fogunk neki örülni!

- Nem véletlenül emlegettem ezt a nyavalyás Erique Iglesias nevű gyereket. Ez a dal hangzása, vagy a feeling miatt lehet, ami belőle árad. Nem lehetne ezt külföldön eladni?

- Nem tudom. Én alapvetően egy optimista gyerek vagyok, de nagyon boldog lennék már akkor is, ha Magyarországon ellehetne adni és majd utána ugorjuk át a határokat! Nyitott vagyok bármire. Úgyhogy kitudja?! A külföldi piacot egyenlőre nem nagyon feszegetném, de nagyon örülnék annak, ha viszonylag sok Nemo szimpatizánsra találnék az eljövendő időben és főleg azért, mert tetszene nekik, amit csinálok és ahogy és amit énekelek - a dalaim!..

- Nézem a „Hajnalban” című klipet és ott van egy pasi egy kis gitárral. Baromira kicsi gitárral. Alig vannak rajta húrok. Az igazi?

- Igazi. Locsolni kell és majd a végén megnő… Az egy szoprán ukulele. Ez az egyik új bolondériám. Valójában nagyon érdekes a története, mert ezt én egy internetes áruházon keresztül rendeltem meg úgy, hogy előtte soha nem volt a kezemben ez a hangszer, csak marhára tetszett a hangja. Kibogarásztam, hogy hol található és persze a hangszerész mivoltomból egy nagyon szép példányt választottam. Ez egy zebrano fából van és csupa-csupa jót írtak róla. Tudnod kell, hogy az ukulele egy különösen rafinált hangszer. Két változata létezik: a nagyon hamis és a kevésbé hamis… Nyilván a jók a kevésbé hamisak, de ez benne van a sound-jában, tehát ez attól jó. Abban bízhatsz, hogy az enyém nem csak szép, hanem jó is! Amikor meghozta a futár, kibontottam és csak néztem! „Jézusom, hát ez akkora, mint egy kölyökkutya!”, most mi lesz, hogy van ez?! Aztán szembesültem azzal, hogy ez egy teljesen más húrozású hangszer, mint a gitár. Ez egy hawaii népi hangszer és meg kell, hogy mondjam neked, hogy sokkal logikusabb, mint gondolnád.

Tehát egy negyedóra elteltével kapásból volt vagy tizenöt dal, amit eltudtam vele játszani. Nagyon jópofa és teljesen bele vagyok szerelmesedve.

Valójában a „Hajnal” című dalt is ez a hangszer ihlette!

 

Balogh Tamás

hozzászólás

Facebook

Hozzászólások