„A társadalom jórésze csak a filmekben látottak alapján képzeli el, milyen a börtönélet”

Balázs Péter dandártábornok szerint fontos, hogy eloszlassák az emberek fejében élő mítoszokat

Minderről Balázs Péter dandártábornok, intézetparancsnok beszélt azon a találkozón, ahol fogadta a DH lapigazgató főszerkesztőjét, Várkonyi Zsoltot. A megbeszélésen többek között szó esett arról is, hogy a pálhalmai bv. intézet hírei, eseményei rendszeresen helyet kaphatnak lapunkban. Ugyanis Balázs Péter, az országos parancsnoksággal egyetemben fontosnak tartja, hogy a közvélemény, a környéken élők megismerjék az intézet mindennapjait, illetve működését.

– Mivel ez egy zárt, szigorú rendszabályok szerint működő világ, nagyon sokan az amerikai filmekben látottakra építenek, amikor elképzelik, milyen is az élet a falak mögött. Üzenet értéke van annak, hogy a társadalom megismerje, milyen szakmai munka folyik annak érdekében, hogy a bűnelkövetők vissza tudjanak illeszkedni a társadalomba, s ezért mi mit teszünk hosszú évtizedek óta. Egyébként a büntetés-végrehajtás állandóan fejlődő, megújuló tevékenység, hiszen ahogyan a társadalom fejlődik, megújul, az elkövetők között is különböző trendek alakulnak ki, amelyeket le kell követni. Örök igazság: olyan a társadalom, amilyen a börtönei. Például a kilencvenes években az első uniós ellenőrzések nem a parlamentbe mentek, hanem a fegyintézetekbe. Ugyanis itt is leképezzük a társadalmat, csak kisebb helyen koncentrálódva és tematikusabban. Azt gondolom, szakmaiságban mindig is magas szintet képviseltünk a világban, s igyekeztünk kihozni a legtöbbet abból, ami a rendelkezésünkre áll – fogalmazott a parancsnok, hangsúlyozva: nem mindegy a társadalomba miként engedik vissza az embereket, akiket rájuk bíztak. A börtönártalmak leküzdésén és megakadályozásán kívül legfontosabb, hogy olyan képességet támasszanak fel az elítéltekben, pedagógiai módszerekkel arra vegyék rá őket, maguktól akarjanak megváltozni. Ugyanis csak ekkor lehet sikeres a reintegráció.

A dandártábornok arról is beszélt, ne csak az legyen hír, hányan szöktek meg, vagy lettek öngyilkosok, mert ez egy rossz üzenet.

– Az öngyilkosságokat tekintve éves szinten az ország bv. intézeteiben átlagosan nulla és három közötti az esetek száma, tavaly kettő befejezett volt. Ezzel szemben a civil társadalomban sokkal többen vetnek véget életüknek önkezűleg. Utóbbi nem nagyon hír a médiának, holott itt is emberi tragédiák, sorsok állnak mögöttük. Persze, ha van egy rendkívüli eseményünk, mondjuk valaki szökni próbál, akkor azt korrekt módon kommunikálni kell. Pálhalma esetében olyan intézetről beszélünk ahol 1500 fogvatartott van elhelyezve, s közülük 1200-at dolgoztatunk 45 munkahelyen, s naponta 400-450 ember hagyja el a börtön területét.

Balázs Péter szerint a társadalmi elvárás és az a minta amit mutatnak, nem mindig találkozik a civilek elképzeléseivel. Mert a társadalomban a többség a médiából, illetve a filmekben, amerikai sorozatokban látott élményeiből szerzi az információkat, amelyeknek közük nincs a valósághoz. Ezt a zárt világot a sajtó, illetve a nyílt napok segítségével úgy kell meg- és bemutatni, hogy lássák, itt tényleg milyen heroikus munka folyik azért, hogy embereket megváltoztassunk. Sok „szerencsétlen” van a rácsok mögött, akik rossz időben rossz döntést hoztak, s nem bűnöző alkatok. Nagyon sok programunk van, akad közte olyan, mint az APAC körlet, amellyel Európában elsők voltunk. Dunaújvárosban is számos eseményen láthatóak vagyunk, nem csak akkor, amikor kutyás bemutatót tartunk, hiszen szerves része vagyunk a település, a környék életének. Az elítéltekkel a börtön a városért program során szemetet szedünk, óvodát, idősek otthonát szépítünk. Ez mind mind olyan ingyenes jóvátételi munka, amit az elítéltek szabadidejük terhére végeznek. A Jószolgálati Otthonban a drámapedagógia szakkör tagjai adnak rendszeresen előadást. Két éve rendeztünk országos börtönszínházi találkozót a Bartókban, ennek az volt a célja, hogy bemutassuk azt a pedagógiai fejlesztő munkát, amivel elérjük, hogy a fogvatartottak elfogadóak legyenek, felelősségérzetük kialakuljon, egymással szemben olyan attitűdök erősödjenek, hogy azonos körben és térben teljesen különböző emberek képesek legyen együttműködni. Ha ez megvalósul a színpadon, akkor a szabad életben is így lesz. Az is fontos, munka mellett négyszáz ember tanul alaptól a szakképzésig, most hárman érettségiznek. Nagyon szerteágazó a munka amit csinálunk, sok kolléga éjt nappallá téve azért dolgozik, hogy segítse a fogvatartottak fejlődését, fejlesztését, ennek érdekében huszonöt szakkört működtetünk. Jó pár éve ha megjelentek rabok Dunaújvárosban, összenéztek az emberek, ma már természetesebb jelenlétük. Kiváló példa erre, amikor egy óvoda kerítésének egyik felét a megbánást tanúsító elítéltek festették, a másikat pedig a közösségi szolgálatot végző gimnazista lányok, fiúk. Ez valami hihetetlen kontraszt, de nem volt semmiféle probléma. Szükség van arra, hogy elfogadják, el- és megismerjék a munkánkat, ne legyen misztikum. Ugyanis ha a stigmákat nem tudjuk letörölni, az előítéleteket csökkenteni, akkor visszailleszkedésük roppant nehéz lesz. Adjunk nekik esélyt, fogadjuk el ők is emberek és ne zárt ajtókkal találkozzanak, mert abból csak visszaesés lesz. S mielőtt örökre megbélyegezzük az elítélteket, ne felejtse el senki: börtönbe nagyon könnyű bekerülni, nem kell ehhez „klasszikus” bűnözőnek lenni, elég egy ittasan elkövetett halálos baleset okozása – fogalmazott.

Az intézetben közel ötszázan dolgoznak, a parancsnok a szakmai munka mellett nagyon büszke az egyedülálló sportéletre is. Kispályás labdarúgásban kétszer nyerte meg Pálhalma a Belügyminisztérium égisze alatt működő szervezetek országos bajnokságát. Júniusban ők rendezik meg az országos bv. focitornát. A napokban csapatuk első lett a terepfutó, az asztalitenisz és a járőrbajnokságon. A vezető vallja, ép testben ép lélek, a rácsokon innen és túl.