Vásárlóerő: a dunaújvárosi régió ötödik helyen szerepel a statisztikában

Európa tíz legmódosabb országa a teljes európai vásárlóerő mintegy fele fölött rendelkezik, míg a legszegényebb Moldovában az egy főre jutó átlagosan elkölthető jövedelem az európai átlag egytizedét sem éri el.

Magyarország továbbra is a 31. helyen áll megelőzve többek között Montenegrót és Romániát derül ki a GfK Vásárlóerő tanulmányának 2013. évi adataiból. Az idén első alkalommal vizsgált járási adatok szerint a legtöbb jövedelemből a Budakeszi járás, míg a legkevesebből az ország északkeleti határvidékén élő járások lakosai gazdálkodhatnak.

Magyarország a tavalyi évhez hasonlóan tartja magát a 31. helyen. Az egy főre jutó nemzeti vásárlóerő 5.009 euró, ami a 9,9 millió fős magyar összlakosságra vetítve mintegy 50 milliárd eurónyi pénzösszeget jelent.

- A magyarok 5.009 eurós egy főre jutó vásárlóereje az európai rangsorban nyolcadik helyen álló németek 20.621 eurós vásárlóerejének kevesebb, mint egynegyede - érzékeltette a különbségeket Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. Közelebbi példát hozva: a szomszédos Szlovákia az egy főre jutó 7.473 eurós vásárlóerővel az európai lista 23. helyén áll, a mi vásárlóerőnk még ennek is csupán a kétharmadát teszi ki. Magyarország a tavalyi évhez hasonlóan idén is megelőzi Montenegrót (4.541 euró) és Romániát (3.491 euró), ám Horvátország (5.208 euró) az egy főre jutó átlagos vásárlóerőt tekintve már hazánk elé került. Magyarország nemzeti átlaga az európai egy főre jutó átlagos vásárlóerő mindössze 38.9 százaléka emelte ki a szakember.

A 25 leggazdagabb magyar járásból 19 budapesti kerület és a hat vidéki járásból is négy a fővárosi agglomerációhoz tartozik (Budakeszi, Dunakeszi, Szentendre, Pilisvörösvár). Csak Székesfehérvár és Dunaújváros került a leggazdagabbak közé. Az öt utolsó helyezett járásból négy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van, egyedül a Cigándi járás tartozik Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez. Ebből is látszik, hogy mennyire fejnehéz a magyar vagyoneloszlás mondta Dörnyei Ottília kutatásvezető.

A megyéket tekintve szintén jól áll Fejér, Budapest (130.2 százalék), valamint Komárom-Esztergom (111.1) után a harmadik a sorban 109.5 százalékkal. A legszegényebb Szabolcs-Szatmár, a maga 75.2 százalékával.

Persze ezek csak számok, kérdés, hogy valóban azt érzékeljük a pénztárcánkon: az élmezőnyhöz tartozunk...

A számítás alapjául például a személyi jövedelemadó-bevallásból származó adatok, illetve a gazdasági intézetek előrejelzései szolgálnak. A totál vásárlóerő értékei azt az elméletileg elkölthető jövedelmet tükrözik, amelyet a lakosság fogyasztásra, illetve a állandó havi kiadásokra fordít, úgymint lakbér, közműdíjak, jelzáloghitel, magánnyugdíjpénztári befizetés és egészségbiztosítás, továbbá rekreáció, illetve közlekedés.