A palacsintasütés rekorddöntése jó hatással lehet az emberi kapcsolatokra is

Az új csúcs elérése, illetve az eddig - 33 ezer darab - jelentős túlszárnyalása nem jöhetett volna létre sok ember kitartó és áldozatos munkája révén. Most az esemény több résztvevőjének, látogatójának véleményét olvashatják.

Dunaföldvár polgármestere, Horváth Zsolt szerint azért volt fontos ez az esemény, mert példázza, hogy összefogással mindent el lehet érni. Örül, hogy sokan részesei akarnak lenni a sikernek, s jöttek más településekről is. (Nem kevesen Dunaújvárosból: tűzoltók, a női vízilabdázók, az Útkeresés Szolgálattól, az Esőemberek Szüleinek Dunaújvárosi Egyesületétől, a Szent Pantaleon Kórházból, az Egészségfejlesztési Irodától, a pálhalmai bv-től, az Agrospeciáltól.) A cél a fontos, nem az, hogy ki honnan jött. Ez kihívás és szórakozás. A dolgos hétköznapok után leereszthetik az emberek a gőzt, együtt vannak, jól érzik magukat.

Több száz helyi és környékbeli óvodás, valamint iskolás a helyszínen kedvére belakhatott a finomságból Fotó: Zsedrovits Enikő

A dunaföldvári Dósa Zoltán, a százhalombattai FER Tűzoltóság osztályvezetője a kordonon kívülről nézte az eseményeket. Asztalnál ülve társaságban beszélgettek, a gyerekek játszottak. Már jól belaktak a palacsintából.

- Csak este tudtunk lejönni a gyerekekkel, hogy mi is részesei legyünk ennek a rekordkísérletnek. Napközben, amikor csak lehetőségem volt, követtem a Dunaújvárosi Hírlap online felületén a folyamatos tájékoztatást, s már időre lebontottam, hogy meglesz a rekord. Én magam mindössze egy palacsintát ettem, de kíváncsi voltam az egészre. Tetszik a szervezés, sok munka van benne, hogy minden klappoljon. Egy külön sátorban népes társaságnak volt a székhelye, ahol pihentek, vacsorának kakaspörköltet főztek. Ők a dunaújvárosi csapat tagjai, a szociális szférában dolgozók, többek között családsegítők, a hajléktalan ellátás szakemberei és a járási hivatal munkatársai. Budaváriné Mariann pénteken délután kapcsolódott be a sütésbe. A főpróbán is itt volt, tetszett neki, s bár már pedagógusként dolgozik, jött a csapattal. Délelőtt a munkahelyükön voltak többen, este és éjjel meg itt teljesítettek.

Már ebben a korban is készült palacsinta - a római legionárius, aki nem más volt, mint Orosz Csaba dunaújvárosi tűzoltóparancsnok, erről is mesélt a gyerekeknek

Zsebők Jenő helyi nyugdíjas: - Úgy érzem, hogy ez a közösségi megmozdulás emberformáló, erősíti az összetartást a városon belül. A jó szándékú, tenni akaró emberek mindig magukhoz láncolnak, ezért vagyok itt. Tisztelem a megszállottságukat, ahogy meg tudják mozdítani az embereket. Hiszem azt, hogy ez az esemény jó hatással lesz az emberi kapcsolatokra, találkozáskor a közösen alkotók arcán megjelenő mosoly bizonyítja ez.

Nagy Gáborné, Dunaföldvár korábbi polgármestere:

- Először számoltam, később a számok rögzítése, a jegyzőkönyv vezetése volt a feladatom. Nagyon szimpatikus a kezdeményezés. Tetszik, hogy önkéntesen ennyi ember eljött, és jó kedvvel tette a dolgát mindenki, szívesen segített, köztük nem egy fiatal. Élmény volt látni a sok óvodást, ahogy ették a finomságot.

A rekorddöntésben tevékeny szerepet vállalt Gyuris Zsolt, Zsombó polgármestere, öt gyermek édesapja. Fia is mellette forgatta a serpenyőt. Pénteken délután érkeztek. Előtte a hivatalban három és félórás munkaértekezletet tartott, tárgyalt még egy telefonszolgáltatóval, aztán irány Dunaföldvár. - Gyenes Csaba plébános csapatának vagyok a tagja, nagyon szívesen jöttünk. Segítünk mindenhol, ahol szükség van. Nem maga a rekord a lényeg, hanem hogy jóllakjanak a gyerekek, hogy élmény legyen mindenkinek. Fontos, ezzel a városra is felhívjuk a figyelmet. Néhányszor jártam már itt, de leginkább átutaztam. Tetszik. Remek a hangulat.