2012.11.25. 19:20
Összetartó szakik - Hatvan éves a villamosgépjavító üzem
Dunaújváros - A vasmű villamosgépjavító üzeme mindig is a kiváló, összetartó és víg kedélyű szakemberekről volt híres.
Ötvenkettő áprilisában még javában építették a Sztálin Vasmű villamos javító üzemének mai A-csarnokát, amikor Zloch Istvánné megtekercselte az üzem első javítandó egyenáramú gép forgórészét, amelyet vállon vittek fel az első emeleti öltözőbe... Ilyen történetekkel, az elmúlt hatvan év eseményeinek felidézésével, kisfilmmel emlékeztek a régi szép időkre az üzem egykori és jelenlegi dolgozói közel százan.
A villamosgépjavító hatvan éve áll a vasmű szolgálatában. A mostohagyermek-érzés csak erősítette a remek szakemberek összetartását, bizonyítani akarását.
A villamosjavító üzem mindig is a vasmű peremegysége, mostohagyermeke volt, hiszen nem tartozott a termelők közé - "csak" szolgáltatott. De gondoljanak bele: bénítólag hatott volna, ha az üzem kiváló szakemberei - tekercselők, villanyszerelők, motor szét- és összeszerelők, lakatosok - nem állnak szakmájuk csúcsán.
A villamosjavító nagy öregjei nyugdíjasai megtapsolták, mikor Szücs László név szerint említette valamelyiküket a visszatekintőben (Fotó: Vohlmann György)
- A termelés szíve-lelke voltunk, mert jó gép nélkül mire mentek volna... Lerobbant egy motor, nálunk megjavították - mondta Erős János nyugdíjas, akivel a szombati hatvanéves jubileumi ünnepség kezdése előtt beszélgettünk az oktatási központ előterében. Az üzem jelenlegi vezetői meghívták a mostani és egykori dolgozókat, hogy együtt idézzék fel a múltat, beszélgessenek a szakmáról.
- Már műszak előtt bejöttünk, hogy még egyet csocsózhassunk, délutánonként pedig nagyokat fociztunk. Mindig jókedvű, vidám és összetartó társaság volt a miénk - teszi hozzá Erős János, miközben végignéz a teremben ülő derűs, mosolygós egykori kollégáin.
A villamosjavító első üzemvezetője Szűts Ferenc volt. Most Szücs László villamosmérnök irányítja a csapatot, aki köszöntőjében érzékeltette: szeretné, ha olyan erőssé és tetrekésszé tudná kovácsolni a gárdáját, amilyen a hőskorban és utána volt. Valószínűleg a folyamatosan változó irányvonalak és ideák, vezetőcserék, átszervezések tépázták meg a közösségi szellemet. A hetvenegyfős kezdő létszám százharmincra duzzasztása, majd a jelenlegi harmincötre apasztása sem tett jót. Viszont a szakma nagy öregeitől, a kiváló szakiktól rengeteget lehet tanulni - amire kiváló alkalom a jubileum.