Pápai áldás a zarándokoknak - Az idén is több százezer embert várnak a csíksomlyói hegynyeregbe

Ez abból az alkalomból történik, hogy idén 500 éves a csíksomlyói Mária-kegyszobor és az idei zarándoklatra az ebből az alkalomból meghirdetett jubileumi Mária-évben kerül sor.

A hagyományosan pünkösdvasárnap előtti szombaton tartandó zarándoklatra idén is százezreket várnak a csíksomlyói hegynyeregbe, ahol helyi idő szerint 12.30-kor (közép-európai idő szerint 11.30-kor) kezdődik az ünnepi szentmise. Az idei búcsú jelmondata, az Oltalmad alá futunk a jubileumi Mária-évhez kapcsolódik, a mise ünnepi szónoka pedig Jakubinyi György, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke lesz. Az eseményre a magyar kormány támogatásával felújították a Makovecz Imre tervei alapján készült Hármashalom oltárt, amely a magyar címer jegyeit viseli magán.

Jakubinyi György érsek a Hargita Népe című napilap pénteki számában közölt interjúban a búcsú üzeneteként azt mondta: ragaszkodjunk hitünkhöz, ragaszkodjunk nemzetünkhöz, azaz anyanyelvünkhöz és kultúránkhoz, ragaszkodjunk szülőföldünkhöz . Úgy vélte, ezt az üzenetet hordozza a Kissomlyó-hegyen álló Salvator-kápolna előtti kőkereszt felirata is: Isten! Tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben!

Keresztaljakban vonulnak a zarándokok a Csíki-medencében, Csíkrákos közelében. Az idén május 23-án, a pünkösdvasárnap előtti szombaton rendezik meg a csíksomlyói búcsút, az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepét. Fotó-mti: Máthé Zoltán

A csíksomlyói búcsúra szerte a világból érkeznek zarándokok. Közöttük lesz Áder János, Magyarország elnöke is. A székelyföldi települések egy részéről a zarándokcsoportok hagyományosan gyalogosan teszik meg az utat.

Az idén ötszáz éves csíksomlyói Mária-szobor a világon ismert legnagyobb kegyszobor. A reneszánsz stílusú, hársfából készült alkotás magassága 2,27 méter. A szobor a napba öltözött asszonyt ábrázolja, akinek lába alatt a hold, fején tizenkét csillagból álló koszorú, bal karján a kis Jézus. Mária királyi jegyeket is visel: fején korona, jobb kezében jogar. A szobrot 1798-ban, Batthyány Ignác erdélyi püspök idején az egyház Csodatevő, segítő szent Szűznek nevezte el.