Puccs a színházban - interjú Dömötör Tamás rendezővel

"A színház úgy lehet versenyképes, ha képes integrálni más (új) kommunikációs formákat (eszközöket) és képes integrálódni a kommunikáció különböző formáiba.  Érdemes lett volna még egyszer átgondolni, hogy a huszonegyedik század elején nem kihasználhatóbb-e egy univerzális tér, amelyben bármilyen kommunikációs forma gyakorolható, mint egy tizenkilencedik századi forma, kukkolós nagyszínpaddal és egy vendéglővel az épületben." - írta a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatói posztjára kiírt pályázatában Dömötör Tamás fiatal színházcsináló. A szombathelyi teátrum élén végül Jordán Tamás maradt a direktor,  Dömötör pedig jelenleg a dunaújvárosi Bartók színházban próbálja Csehov Sirályát. A filmes, színházas Dömötörrel még a próbafolyam kezdetén, december végén beszélgettünk.

Dömötör Tamás   a Sirály első próbáin a Bartók színház stúdiótermében (Fotó: Szabó Szabolcs)

- Dömötör Tamás arcmását felmutatva a tévéfogyasztók többsége kapásból rávágja, hogy na ez a srác főzött jókat azzal a rasztafrizurás lánnyal, valami gasztroműsorban.

- Pedig van már bő nyolc éve, hogy elkezdtük a Gasztropuccsost a Paprika TV-n. Itt, Dunaújvárosban is leszólítottak már azzal: nem maga volt az a srác, aki... Igen én voltam, és jó móka volt.

- A Weöres színház igazgatói posztjára beadott pályázatoddal kapcsolatban többször is úgy fogalmaztál, hogy főként a struktúraváltás miatt indultál a megmérettetésen. Mit jelent a színház Dömötör Tamás szerint?

- A színházat, amit én szeretek, azt a Pintér Béla fémjelezte társulat csinálja és játssza. Két évig voltam Jordán Tamás mellett művészeti vezető Szombathelyen, és együtt alakítottuk ki a társulatot is, így van rálátáson arra, miként is működik egy úgymond népszínházi struktúra. Erre azonban nincs elég pénz, forrás, vagy döntéshozói akarat. Egy nagy kőszínházhoz, hogy ott igazán működjenek a dolgok rengeteg pénz kell. Működnie kell a díszletnek, kellenek jó táncosok, színészek, és hát, ha zenés darabok mennek, még zenekar is. Én úgy látom, erre nagyon kevés helyen van pénz. Vidéken nem igazán. Ezért más struktúrában gondolkodom, ami talán megvalósítható, és működőképes és érvényes lehet a 21. században, direkt megszólítva a fiatalabb közönséget is. Elvégre róluk és nekik is szól a színház.

- A dunaújvárosi teátrumról is elmondhatjuk, inkább a klasszikus népszínházi kategóriának felel meg, bár több független társulat is lehetőséget kap a bemutatkozásra ebben az évadban. Hogyan kerültél kapcsolatba a Bartókkal?

- Rém egyszerű a történet. Dobák Lívia, a művészeti igazgató megkeresett, hogy szeretne a társulattal valami igazán progresszívet csinálni, és rám gondolt. Talán a Czukor Show című darab és film miatt lehetett, nem tudom. Csehov Sirályát is ő ajánlotta én pedig belementem, mert érdekelt, hogyan tudjuk új formában színpadra vinni. Itt most lehetőség lesz erre. A kőszínházra visszatérve. Én a "csöves" színházi térfélről jöttem, így tudom, mit jelent nagyon kevés pénzből színházat csinálni, de a klasszikus színházi munkám során költhettem már sokat is. A lényeg, hogy a dolog működjön a színpadon.

- Mit kap a fizető vendég, ha jegyet vált a Dömötör-féle Sirályra februárban?

- Egy dramatic realityben gondolkodunk, ami a szépen megdolgozott és megszerkesztett tévés valóságsókra hajaz. A műfaj főként a tizen- és huszonévesek között hódít és igazán most kezd el befutni Magyarországon. E formátumba csomagolva szeretnénk színpadra állítani a Sirályt. Reményeink szerint működni fog. Nem titkolt célunk, hogy olyanok is megnézzék, akik eddig nem, vagy csak ritkán látogattak el a színházba.

- Hogyan látod a mai magyar színházi világ helyzetét?

- Más munkáim révén nem függök egzisztenciálisan a színháztól, de aki csak ebben él, annak nehéz. A színházhoz legtöbbször a politikusok adják a pénzt, ők döntenek arról, ki, hol lehet igazgató. Ha a színház életébe nagyon beletenyerel a politika, az nem tesz jót, sajnos, most ez gyakran megtörténik.

- Látunk még főzös műsorban a fakanál mellett?

- Szeretnék, ötletem is van, már csak embert kell találni, aki finanszírozza.

Életpálya

Dömötör Tamás 1974-ben született Szombathelyen. Előbb  szakácsnak, majd újságírónak tanult. Budapestre költözése után a Bárka Színház ösztöndíjasa lett, majd  dolgozott a Duna tv-nek, az MTV-nek és a Népszabadságnak. 2000-ben alapította meg három társával  a szombathelyi Kamara Savariát működtető Szombathelyi Színházbarátok Egyesületét. 2005-ben a Paprika TV-ben tűnt fel.   2007-ben Offside címmel készített filmet Egressy Zoltán Sóska, sültkrumpli című drámája alapján. Ez évben rendező szakon végzett a Színház- és Fílmművészeti Egyetemen. Írója és rendezője  a Czukor Show című filmnek.