Rendbe teszik a rácalmási izraelita temetőt

Fotók: Ónodi Zoltán

A munka civil része még tavaly kezdődött, amikor is dr. Nagy Viktor szervezésében mintegy tucatnyi önkéntes elkezdte az évtizedeken át elhanyagolt temető növényzetének kiirtását. A kezdeményező egyébként nem véletlenül nyúlt az izraelita nyughelyhez, már középiskolás korában is helytörténeti dolgozatot írt a rácalmási zsidóság történetéről.

Tőle tudjuk, hogy az első zsidó családok a 18. század húszas éveinek elején telepedtek le az akkori faluban, a temetőt 1740-ben nyitották. A helytörténeti kutatások és temetőben végzett munkálatok során láthatóvá vált emlékművek egy virágzó, gazdaságilag is erős zsidó közösség létét igazolták, akiknek jelentős része (közel háromszáz ember) a holokauszt áldozatává vált.

Nagy Viktor, rácalmási lokálpatriótaként, nem csak az izraelita temető megmentését, közkinccsé tételét, de az egykori zsidó közösség történetének feldolgozását is feladatának tekinti. Mivel kezdeményezéséhez az ötlettől kezdve sokan csatlakoztak, kézenfekvő volt, hogy pályázzon a kormány által idén, a holokauszt emlékévhez kapcsolódó rendezvények és beruházások megvalósítására másfél milliárd forintos alappal létrehozott alaphoz. A temetőfelújításra Fejér megyében egyedüliként magánszemélyként nyújtotta be a pályázatot, s a közel hétszáz más nyertes mellett ötmillió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a munkálatokra. (Fejér megyében egyébként ez az egyetlen, az építészetihez sorolható örökség megóvását szolgáló pályázat.)

Csütörtöki ottjártunkkor már komoly, kézzelfogható jeleit láttuk az elnyert támogatásból késlekedés nélkül elkezdett munkának. Már áll a kerítés, jelentős előrehaladás tapasztalható a földmunkákban, a tereplépcső kialakításában. Ezekre a munkákra a dunaújvárosi Alap-Ép Kft.-vel szerződtek. Helyi vállalkozóval állapodtak meg a sírkövek felújításáról, a feliratok láthatóvá tételéről.

Természetesen, mint minden ilyen munkánál fel kellett venni a kapcsolatot a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) temetőgondnokságával, minden munkamozzanat csak az ő tudtukkal és beleegyezésükkel történhet. Szerencsére az együttműködés a kezdetektől gördülékenyen szolgálta a munkákat.

Bár már a Duna-parti kerékpárúton közlekedők is látványos előrehaladást tapasztalhatnak, a munka vége még odébb van. Nagy Viktor elképzelései szerint a teljes át-adás szeptember, október környékén várható, s addig még szükség lesz az önkéntesek áldozataira is. Akik közül a kezdeményező Bölcs Gábor, Heitner Réka, Kereki Rita, Blau Sándor és Kovács István nevét említi elsősorban, ők azok akikkel elkezdték, s olykor nagyon nehéz körülmények között végigvitték a munkát. De, hogy megérte, arra számunkra a látogatásunk során is jelen lévő Bölcs Gábor munkálatokat szemlélő elégedettsége a bizonyíték.