Egy hosszú távú perspektíva mentén a célok összeérnek - Beszélgetés Dr. habil András István rektorral

2017. augusztus 03., 08:00 szerző: Várkonyi Zsolt fotós: Zsedrovits Enikő
komment
DUNAÚJVÁROS - A város egyetlen felsőoktatási intézménye első teljes tanévét tudhatja maga mögött egyetemként. Dr. habil András István rektor lapunknak elmondta: egyik legfontosabb küldetésének tartja, hogy itt helyben tudják képezni és megtartani már a középiskolától kezdve azokat a tehetséges fiatalokat, akik a jövőben Dunaújváros fejlődésén és építésén munkálkodnak.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

- Kialakítottuk a kereteit annak, hogyan tudunk olyan komplex csomagot ajánlani a hallgatóknak, a szülőknek, a városnak, amely a diákok érettségi eredményeinek javítását, illetve a nyelvvizsga megszerzését segíti elő. Nagy kihívást jelent a diákok és a felsőoktatási intézmények számára, hogy 2020-tól csak középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsgával lehet bekerülni a felsőoktatásba.

Melyek azok a sarokpontok, amelyek az egyetemmé válás után alapfeladatként, egyfajta kötelezettségként jelentkeztek a felsőoktatásban?

- Az alkalmazott tudományok egyeteme a főiskolai szinthez képest egy magasabb kategóriát jelent. A kutatás és az innováció területén erősíteni kell a jelenlétünket, együttműködésünket a vállalatok belső életében is. Amikor a cégek jelentkeznek egy alkalmazott kutatási problémával, akkor ezt az eddigieknél is rugalmasabban és magasabb szinten igyekszünk megoldani.

Az egyetem számára olyan lehetőségek nyíltak meg, amelyek kötelezettségekkel is járnak. Már tavaly be tudtuk vezetni az egyetemi docenatúra intézményét, azaz már nekünk is lehetőségünk van arra, hogy egyetemi docenseket nevezzünk ki. Megkülönböztetünk főiskolai és egyetemi docenseket, ez utóbbiak kinevezését szigorúbb feltételekhez kötik.

Az egyetemi docensi és a főiskolai tanári munkakörben való alkalmazást szigorú követelményekhez, értékeléshez kötjük. A kollégák tudományos előmenetelének ösztönzése, illetve támogatása terén sok tennivalónk van, ez az egyetem szakmai színvonalában is kulcskérdés.

Az egyetem a város és a térség egyik legerősebb tudásközpontja. Számos új képzés indult, állandó partnerei lettek bizonyos nagyvállalatoknak, amelyekkel közös speciális képzéseket is indítanak. Milyen a kapcsolat, hogyan ágyazódik be az ipari szférába az egyetem és viszont, hogyan tud részt venni adott esetben egy ilyen innovációban maga a vállalat?

- Hadd emeljek ki egy konkrét példát! Az interjú előtt egyeztettem a kollégáimmal a paksi együttműködések ügyében. Célunk, hogy összeállítsunk egy személyre szabott csomagot mind az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., mind az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. számára, amely arról szól, hogy az ottani mérnökutánpótlásban mely területekbe tudnánk bekapcsolódni. A szoros "együttélésből" adódóan az igényeket mindig az ipari partnerek indukálják, ezekre igyekszünk megadni a közös válaszokat.

Dr. habil András István rektor egyik legfontosabb küldetésének azt tartja, hogy itt helyben tudják képezni és megtartani már a középiskolától kezdve azokat a tehetséges fiatalokat, akik Dunaújvárost a jövő városává tudják majd alakítani   Fotó: Zsedrovits Enikő

Ez a fiatalok nappali képzését, vagy adott esetben bizonyos munkaerő felnőttképzését, továbbképzését jelenti?

- Mindkettőt. A paksi példánál maradva elmondhatom, hogy a legtöbb hallgató az alapszakos mérnökképzésben vagy a mesterszakos gépészmérnök-képzésben vesz részt. Ez azt jelenti, hogy a munka világából is sokan érkeznek hozzánk, akik ezen a területen szeretnék a tudásukat elmélyíteni.

Itt vannak ugyanakkor a hallgatóink, akik a szakmai gyakorlatukat az iparvállalatoknál töltik, eközben készítik a diplomamunkájukat, amelyeket a legtöbb esetben a vállalati problémákból, azoknak a megoldásából állítanak össze. Kollégáink, akik ezeknek a hallgatóknak a mentorai, így belelátnak egy-egy cég életébe, és ha ezek - akár a hallgatók által fejlesztett - javaslatok beépülnek a cégek megoldásaiba, ez az együttműködést is tudja dinamizálni.

A diplomás képzések mellett speciális vállalati igényekre reagáló képzéseink is vannak. Ezek régebbi nevükön a szakmérnökképzések, amelyekben például a Hankook Tire Magyarország Kft.-vel van intenzív kapcsolatunk. Nekik kétévente indítjuk ezt a képzést.

Az egyetemek egy része a képzések szempontjából közös tanszékekben gondolkodik a nagyvállalatokkal. Önök is ezt a gyakorlatot követik?

- Mi nem a közös tanszéki jelleget szeretnénk erősíteni, hanem inkább a közös tantárgyakban gondolkodunk. Amikor az előbb Paksot említettem, akkor arra gondoltam, hogy az atomerőművek üzemtanából már van 1-es és 2-es verzió is. Ez azt jelenti, hogy az, aki ezt a tárgyat választja, és utána céljai vannak Pakssal, könnyebben meg tudja azokat valósítani.

Emellett a Rail Cargo Hungária Zrt.-vel is van ilyen tárgyunk, amely a teherszállító járművekre vonatkozik. Továbbá a MÁV csoporttal is fejlesztünk közös tantárgyakat. Azt látom, hogy aki nem a duális képzést részesíti előnyben a saját cégénél, az mindenképpen nyitott arra, hogy közös, úgynevezett kooperatív tantárgyakat indítsunk.

Biztos alapok nélkül a felsőoktatás sem működhet. A középszintű oktatás "beköltöztetése" az egyetem épületébe racionális okokra vezethető vissza. Szakmailag mennyire volt ez jó lépés?

- Ennek az elsődleges oka nem a beköltözésben keresendő, hanem abban, hogyan tudunk szakmailag mélyebben együttműködni. A Bánki projektet ebben az évben már kibővítettük. Célunk, hogy minél több felületen találkozzunk a középiskolásokkal. Versenyeket szervezünk számukra, meghívjuk őket az intézeteink által szervezett egy-egy izgalmas előadásra, szemináriumra, a Kutatók Éjszakája programjainkra. Emellett térítésmentesen matematika érettségi felkészítőket tartunk nekik, amelyet a jövőben szeretnénk a fizika és informatika tantárgyakra is kiterjeszteni.

A közelmúltban kialakítottuk a kereteit annak, hogyan tudunk olyan komplex csomagot ajánlani a hallgatóknak, a szülőknek, a városnak, amely a diákok érettségi eredményeinek javítását - a felsőoktatásban elvárt minimum 70 százalék elérését -, illetve a nyelvvizsga megszerzését segíti elő. Nagy kihívást jelent mind a diákok, mind a felsőoktatási intézmények számára, hogy 2020-tól csak középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsgával lehet bekerülni a felsőoktatásba.

Erre sem a szülők, sem pedig a diákok nincsenek még kellő módon inspirálva. Ha sikerül közreműködnünk a középiskolás diákok érettségire való felkészítésében, és a nyelvi fejlődésében, ezzel támogatva az egyetemünkre való bejutásukat, továbbá kínáljuk számukra annak lehetőségét, hogy ipari partnereinkkel folytatott együttműködéseinknek köszönhetően a munkaerőpiacon is várják a hallgatókat, akkor sikerül egy olyan perspektívát nyújtani a számukra, ami jelenleg nem egy bevett gyakorlat, hanem a Dunaújvárosi Egyetem egyik innovációja lehet.

Jeleztük a fenntartó számára, hogy ezen a területen vidéki felsőoktatási intézményként különösen sok a tennivalónk. A szülőkkel és a várossal való párbeszéd ebben a helyzetben sürgetővé vált.

Szülőként úgy vélem, ha bekerül valakinek a gyermeke akár egy dunaújvárosi, akár az ország bármelyik középiskolájába, akkor el kell gondolkodnia azon, hogyan lesz majd a gyermekének érettségije, hogyan szerez nyelvvizsgát, amikkel biztosítottá válhat a továbbtanulása. Ha ebben valaki megszólítja a diákokat és a szülőket, és egy reális jövőképet kínál számukra, amely munkahelyi lehetőségeket is nyújt az ipari kapcsolatok révén, akkor azt látni, hogy egy hosszú távú perspektíva mentén a célok összeérnek.

Az egyetem egyre több idegen nyelvű képzésre várja a hallgatókat. Nagyon sok nemzet fiai, lányai járnak ide. Az utóbbi három évben nyílt ki ennyire a befogadói oldal. Melyek a legnépszerűbb szakok?

- Minden szakunkon tudjuk vállalni az angol nyelvű képzést, a tavalyi év egyik legnagyobb eredményeként sikerült elindítani a gépészmérnök mesterszakot is a külföldi hallgatóink számára. Az, hogy ezt angol nyelven is meg tudtuk tenni, egy komoly fejlődést jelent az életünkben.

Nagyon intenzív a Stipendium Hungaricum - ebben a tanévben több mint 40 új ösztöndíjas! - és az Erasmus Plus nemzetközi mobilitás pályázatokon való hallgatói részvétel. Rendkívül népszerűek ezek a fél, illetve egyéves képzések. Ugyanilyen keresettek maradtak a fizetős idegennyelvű képzéseink is. Tehát azon túl, hogy ez a nemzetköziséget szolgálja, ma már nem lehet elszigetelt módon alkalmazott tudományok egyetemeként létezni. A külföldi üzletág finanszírozási szempontból is nagyon fontos intézményünk számára.

Július 26-án kihirdették a felvételi ponthatárokat. Milyennek látja az egyetem jelentkezési számait, és mely szakokon várható pótfelvételi?

- A Dunaújvárosi Egyetem 2016-ban rendkívül népszerű volt a hallgatói jelentkezések terén. Idén sikerült megismételni a tavalyi eredményeket, az országos jelentkezésekben tapasztalható csökkenés nálunk gyakorlatilag nem jelentkezett. Jók az adatok, körülbelül 430 az első körben felvételt nyert hallgatók száma. Pótfelvételit minden szakunkra meg szoktunk hirdetni, mert a kapacitásaink lehetővé teszik azt, hogy jöjjenek még hallgatók hozzánk.

A közelmúltban ön újabb öt évre elnyerte a rektori megbízatást, ez már a második ciklus lesz. Ez részben elismerése az eddigi munkának, de egyben bizalom a jövőre nézve. Miről fog szólni a következő öt év?

- Először is az újabb bizalmat köszönöm mindenkinek, aki ebben valamilyen formában közreműködött. Mind a város, mind a sokrétű vezetés mögém állt, és a Dunaújvárosi Egyetem Szenátusa nagy többséggel támogatta a pályázatomat. A közösség bizalma annak a munkának a folytatásának az igényét jelzi, amit eddig is együtt és közösen végeztünk.

A tudatos felfelé építkezés az, ami biztos alapokon előre visz. Ami jól működik, azt erősíteni kell. Nagyon fontos a humánerőforrás fejlesztése, a kollégák inspirációja az egyetemi docenatúrára, a habilitációra, az egyre magasabb színvonalú publikációkra, az ipari együttműködések erősítésére. Kiemelt cél a nemzetközi jelenlét fokozása, és a bevételi források növelése is. Emellett fontos a saját innovációink folytatása, legyen az a HASIT program, a Bánki projekt, az integrált szakképző központ a nyelvvizsga projekttel megerősítve stb. Ezek azok a projektek, amelyek igazán márkázzák a Dunaújvárosi Egyetemet.

Mennyire erős a verseny az egyetemi képzésben? Kik lehetnek a versenytársak?

- Azt szoktam mondani, nekünk maga Budapest a versenytársunk. Alapvetően Budapest közelsége és elszívó hatása meghatározó. Azt gondolom, hogy valamennyi vidéki felsőoktatási intézménynek a fenntartóval együtt el kell gondolkodnia azon, hogy ezt a "Budapest központúságot" hogyan tudja újraértelmezni, mert az a tendencia, hogy a fiatalok többsége a fővárosban szeretné folytatni tanulmányait, s később ott is szeretne dolgozni.

Ugyanakkor nem valószínű, hogy visszatér vidékre a későbbiekben, s emellett ugyancsak erős a külföld vonzása is. Éppen ezért az egyik legfontosabb küldetésemnek azt tartom, hogy itt helyben tudjuk képezni, és megtartani már a középiskolától kezdve azokat a tehetséges fiatalokat, akik Dunaújvárost több szempontból is a jövő városává tudják majd alakítani. Nekünk ebben a várossal és a segítő közösségekkel együttműködve komoly és szép feladataink lesznek.

Várkonyi Zsolt

2017. augusztus 03., 08:00 szerző: Várkonyi Zsolt fotós: Zsedrovits Enikő

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...