Requiem a 2. magyar hadseregért

A Don-kanyar üzenete címmel rendeztek irodalmi estet csütörtökön az Intercisa Múzeumban.

A Vörösmarty Társaság és a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség itt mutatta be Farkasszélben címmel a közelmúltban megjelent antológiát, amelynek alcíme: Requiem a Don hőseiért.

Az irodalmi est a Quintia (Pocsai Mária, Beke Beáta, Kurina Laura, Németh Irma, Péter Kata) fellépésével kezdődött, majd a már említett antológiában is olvasható verseket, prózai írásokat felhasználva egy remekül szerkesztett irodalmi elő-adást hallgathattak a résztvevők.

A Don-kanyar üzenete című összeállítást Pásztor Bertalan szerkesztette, és Bardocz Éva, Barna József, Kollárné Jánosi Anna, ifjú Pálfalvi János, Pásztor Anna tolmácsolásában élvezhette a szépszámú közönség.

Az irodalmi esten fellépett a Quintia együttes is

Az irodalmi műsor után az antológia szerkesztője, a Doni Bajtársak Szövetsége elnöke, Bobory Zoltán mesélt a kötet születéséről. Mint felidézte, 1988-ban egy székesfehérvári irodalmi est vendége volt Serfőző Simon József Attila-díjas költő, aki a találkozó végén felolvasta Feledésből az emlékmű című versét (Meddig lehet így élni? / Fájó, eleven sebbel / a lélekben meddig lehet? - részlet, a szerk.), amelynek hatására elhatározta, hogy zarándoklatot szervez a Don-kanyarhoz.

Bobory Zoltán

Tervét több fórumon is felvetette, ám a hatóságok és az illetékes szervezetek leginkább csak megmosolyogták elképzeléseit.

A visszautasítások ellenére Bobory nem adta fel. Első lépésként egy találkozót szervezett veterán honvédeknek, a doni harcokban elesett hozzátartozóknak, amelyre közel ötszázan jöttek el. Végül levelet írt a Szovjetunió főtitkárának, Gorbacsovnak, aki igenlő válaszát először Nyers Rezsővel és Grósz Károllyal közölte egy moszkvai látogatás alkalmából. Némi gondot jelentett, hogy a káderek nem is értesültek ilyen irányú tervekről. Bobory és negyven zarándoktársa végül külföldi magyarok támogatásával jutott ki először a Don-kanyarba. Az első antológia pedig a Püski kiadó gondozásában jelent meg 1992-ben.

A Vörösmarty Társaság irodalmi pályázatot írt ki, amire végül rengeteg pályamunka érkezett. Ezek színe-java bekerült a kötetbe, amelynek ötlete tavaly tavasszal fogalmazódott meg a fejében.

A versek, prózák szinte minden, a tragédiával kapcsolatos területet érintenek, így kerülhettek bele a hadiárvákról, a munkaszolgálatosokról szóló művek is.

A szovjet hadsereg hosszas előkészítés után 1943. január 12-én indította meg az Osztrogozsszk-Rosszos hadműveletet. A 40. szovjet hadsereg támadása az urivi és a sztorozsevojei hídfőkből való kitöréssel kezdődött. A hadművelet célja az Osztrogozsszk-Rosszos-vasútvonal fennhatóságának megszerzése volt. 1943. január 12-én, -30°C fokos hidegben, (a hadtest naplója -42 fokot rögzít) erős harckocsi-támogatással megindult a szovjet támadás az arcvonal északi részén.