Római kori kikötőt is rejthet a Duna

- A Szalki-szigettől északra található területen a napokban lezajlott kutatások során újabb római kori, feliratos, illetve faragott kövek kerültek elő a Duna medréből - mondta el a feltárást vezető búvárrégész, a ráckevei Árpád Múzeum vezetője, dr. Tóth J. Attila, aki arról is beszélt, jelenleg még nem tudják, milyen korból származó víz alatti építményrendszert találtak, ám az eddig felhozott kövek a római korból származnak.

A csütörtökön az Intercisa Múzeumban tartott sajtótájékoztatón dr. Tóth J. Attila felidézte, korábbi régészeti naplók és a Dunában merülést végző ipari búvárok információi alapján már 2009-ben felvetődött, hogy érdemes lenne feltárást végezni a Szalki-szigettől északra lévő dunai mederszakaszon. Az első komolyabb lépések tavaly történtek, ennek során egy több mint 10 ezer négyzetméteres (!) kiterjedésű víz alatti építményrendszert dokumentáltak a szakemberek. Akkor két darab, a római császárkorból származó feliratos kőemlék töredéket hozták felszínre. Az utóbbi napok kutatásainak köszönhetően pedig újabb, szintén római kori feliratos illetve faragott kövek kerültek elő a Duna medréből.

A rejtélyes objektum több, egymással párhuzamos "platform" soraiból áll, amelynek korát és rendeltetését a július 17-én kezdődő víz alatti ásatás lesz hivatott tisztázni. E munkához csatlakozik a Burgundy Egyetem munkatársa, Annie Dumont is.

A buvárrégész lapunknak elmondta, az eddig felszínre hozott leletekből arra lehet következtetni, hogy ez az építmény akár egy római kori kikötői is lehet, ám az sem kizárt, hogy egy Árpád kori építkezés során használták fel az itt maradt római kori romokat. A kövek többsége feltehetően a mai Budatétény közeli hegyekből származhat, a rómaiak egykoron kőbányát működtettek ott. Az elmúlt héten előkerült leletek közül érdemes kiemelni egy felirattöredéket, egy sírdombormű íves záródású töredékét, valamint egy kő oszlopbázist is. Az Árpád Múzeum vezetője elmondta, remélik, hogy a július 17. és 21. között tartandó víz alatti ásatás során számos kérdésre választ kapunk majd.

Farkas Lajos, az Intercisa Múzeum igazgatója kiemelte, az eddigi kutatások - 10 millió forint értékben - a dunaújvárosi önkormányzat támogatásával valósultak meg. Ha kiderül, hogy egy valóban értékes, különlegesnek számító és jól feltárható víz alatti építményrendszerre bukkantak a szakemberek, akkor a további munkák már nemzetközi összefogással is folytatódhatnak, ehhez csatlakozhatnak majd például vukovári régészek, kutatók is.