Samu újra itthon! - A mezőfalviak árgus szemmel követik a fészek életét

Amint kipiheni a hosszú út fáradalmait, rögvest hozzáfog a téli időre magányossá vált ágas-bogas lakás kitakarításához, felújításához. Mire megjön az „asszony" rendnek kell lennie – tartja a szokás gólyáéknál. A házi „munkára" 2014-ben sem volt panasz, négy utód is kikelt a tojásokból.

A mezőfalviak évek óta követik figyelemmel kedvencüket. Régi kapcsolat ez a falu és a madár között. A szárazabb időszakban vödörből etetették, itatták, és féltő szemekkel vigyázták minden mozdulását.

A messziről érkezett vándor csütörtökön foglalta el régi otthonát a mezőfalvi Piac téren. Fotó: Horváth László

Később az utódokért aggódtak, túlélik-e az első szárnypróbálgatásokat? Sajnos a tavalyi fészekalj négy fiókájából három a villanyvezetékeken végezte. A falusiak csak reménykednek, hogy az idén szerencsésebb lesz a gólyapár. A fehér gólyák átlagosan negyvenkilenc nap alatt teszik meg a több mint tizenkétezer kilométeres vonulási utat.

A termikek kihasználásával rengeteg energiát spórolnak repülés közben, de még így is alaposan elfáradnak, mire az afrikai országok déli részéről is érkező egyedek visszatalálnak európai költőhelyükre. A nagy vándorok itteni életciklusa remélhetőleg sok utódot eredményez, amelyet nagyban befolyásol, hogy mennyire figyelünk rájuk.

A mezőfalviaknál ezzel nincs gond. Árgus szemekkel néznek fel minden nap a fészekre – rendben van-e minden?