Sikerrel ért véget a DaHar

Ennyire fontos, nemzetközi programban vezető partner még nem volt Dunaújváros: a DaHar, a dunai kis és közepes kikötők fejlesztéséről szóló terv irányítójaként szerepelt városunk az elmúlt három évben.

A múlt idő pedig azért, mert az eltelt három esztendő azt is jelenti: befejeződött ez az uniós program.

Az EU tagországai számára kulcskérdés, miként tudják kihasználni és az érintett területek, iparágak fenntartható fejlődésének szolgálatába állítani a Dunát, mint víziutat jelentette ki a program végeztével Medgyesy Balázs, az EU Duna-stratégiáért felelős kormánymegbízott, a program zárása alkalmából kiadott nyilatkozatában.

A DaHar (Danube Harbour: dunai kikötők) programnak nyolc ország volt a tagja (Ausztria, Belgium: mint támogató partner, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia). Kilenc Duna menti település végezte a munka nagy részét: az osztrák Ennshafen, a szlovák Pozsony, Dunaújváros, a horvát Vukovár, a szerb Újvidék, a román Giurgiu és Galati, valamint a bolgár Lom és Silistra).

A záró konferenciát (miként a nyitó összejövetelt is 2011. április 1-én) a Dunaújvárosi Főiskolán rendezték tegnap. A megnyitó beszédet dr. Galambos Dénes, a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetője mondta. Ott volt a konferencián Bulgária rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Biserka Benisheva, aki egyben az Európai Unió Duna Bizottságának elnöke is.

Medgyesy Balázs államtitkár nem tudott eljönni, ezért a kormányt Hörcher Dániel közlekedéspolitikai szakértő képviselte.

A háromévi munkát Rédli László általános menedzser tekintette át. Elmondta: felmérték a kilenc dunai kikötő aktuális állapotát, összeállították az úgynevezett status quo jelentést, rendeztek egy mesterkurzust, elkészítették a mestertervet, megcsinálták a helyi akcióterveket, megírták a politikai ajánlásokat, ezeket megtárgyalták Brüsszelben az érintett országok vezető politikusai, kidolgozták a 230 oldalt kitevő integrált stratégiát míg eljutottak a mostani záró konferenciához.

Dunaújvárosról Rédli László megemlítette: egy integrált, vízi, közúti, vasúti kapcsolatokkal rendelkező logisztikai kiszolgáló központot terveznek építeni, több fokozatban. Fejlesztenék a meglévő kikötőt, s idővel kiegészítenék egy újjal is. Egyáltalán: a program nem egyszerűen kikötőfejlesztésekkel számol, hanem összetett gazdasági infrastruktúra és háttérfejlesztésekkel.

Hörcher Dániel is azt hangsúlyozta: a közlekedési infrastruktúra fejlesztése nem önmagáért való, hanem gazdaságfejlesztési célokat szolgál. A kérdés az, hogy hogyan illeszthető mindez a régióbeli és európai stratégiákba?

Biserka Benisheva hangsúlyozta: a legfontosabb cél, hogy a mai szárazföldi szállítás 20 százalékát tereljék a környezetbarát és munkahelyeket teremtő, gazdaságot fejlesztő vízi utakra. Mindannyiunk érdeke, hogy a Duna versenyképes nemzetközi útvonallá váljon - mondta.

Veres Lajos, a dunaújvárosi főiskola Duna stratégiai igazgatója vázolta. miért is fontos mindez: a Duna mente az ország magterülete, itt van a terület 36,77 százaléka, a népesség 53,1 százaléka, itt keletkezik a nemzeti össztermék 70 százaléka!

Végül aláírták a DaHar közös egyezményt s hangsúlyozták: folytatják, építéssel!