Hírek

2014.03.19. 19:30

Soha fel nem növő férfiak és a többiek egy kaotikus világban

Dunaújváros – Fehér Dóra otthonosan mozog a virtuális világban, a modernitást a konzervativizmussal együtt szereti, az elektronikus mellett hagyományos módon is levelezik, naplót ír, de nem áll tőle távol a regényírás sem. Az ifjú hölggyel megoldásokat kerestünk kaotikus világunk rendbetételére.

Szente Tünde

Fehér Dóra külkereskedő a modernitást a konzervativizmussal együtt szereti

- Nagyon sokan az interneten keresztül élik a szociális kapcsolataikat, én is fent vagyok a közösségi oldalakon és a blogunkra anyuval cikkeket írunk - kezdi a beszélgetést az egyik dunaújvárosi vállalatnál külkereskedőként dolgozó Dóra. Munkája során kínaiak a partnerei, akiknél nem régen kezdődött el a Ló éve, s mivel ő is a Ló évében született, az ideit kimondottan aktívabban szeretné tölteni:
- Hajlamos vagyok arra, hogy belustuljak, fel akarom pörgetni magamat.

Dóra a virtuális világot használja a valós világ mozgósítására: Azon keresztül érek el többeket, napi szinten követik az eseményeket azok is, akikkel ritkábban találkozhatom. A baráti köröm szétszéledt a nagyvilágban, így tartjuk a kapcsolatot, de szeretek hagyományos módon is levelezni velük. Egy időben naplót is vezettem, de aztán abbahagytam, néha, ha rám jön, leírom, ami eszembe jut. Egyszer neki fogtam egy gasztro-regény megírásának, sok saját recepttel megtűzdelve.

A keleti kapcsolatok üzletkötőjeként azt tapasztalta, hogy a kínai partnerek egyik része nagyon segítőkész, a másik fele kevésbé, ez utóbbiak mindent megígérnek, utána nem tartják ahhoz magukat. Dóra szívesebben utazik a turisták által nem látogatott helyekre, eldugott falvakba, szeretne Kínába is eljutni, ezért kínaiul is tanult, de úgy döntött, hogy inkább marad az angolnál. Arra kérdésre, hogy menyire beszélik a keletiek a világnyelveket, Dóra elmondja, hogy a korábbi munkahelyén, a Hankook építésénél alapanyag beszerzőként azt látta, hogy a koreaiak egy hónap alatt megtanultak magyarul. Közülük, aki beszélt angolul, az nem volt hajlandó nővel szóba állni.

A koreaiaknál a nő a sorban a legutolsó: gyerek, állat, minden előtte van osztja meg tapasztalatát Dóra, és hozzáteszi, hogy a kínai társadalomban jobban megbecsülik a nőket.

Volt egy hölgy üzletkötő, aki elmesélte, hogy most ő elmegy egy évre, más lesz helyette, mert huszonöt éves és szégyen, hogy nincs férjnél, ezért most férjet keres magának és gyereket szül. Jelentkezett egy év múlva, férjhez ment, képet is küldött a kisgyerekükről. Nagyon boldog volt, hogy nem maradt szégyenben és most már családos asszony.

A neten keringenek olyan hírek, hogy másodszorra nem engedik őket szülni, elvetetik a magzatot. Sőt, a fiúgyermeket favorizálják, aminek következményeként jóval több a férfi, mint a nő, most már feleséget importálnak. Idehaza a korosztályomnál is azt látom, hogy a nők akár tíz évvel fiatalabb férfiakkal házasodnak össze, feltételezhetően azért, mert nálunk is kevés a férfi, legalábbis az olyan, amelyik családra vágyik, vagy még egyedülálló.

A Pán Péter szindróma felől érdeklődve sem jön zavarba beszélgetőtársam, tudja, hogy így hívják a felnőtté válni nem akaró fiúkat, akik a szüleikkel maradnak: - Több fiút ismerek, aki anyuci kedvence, s inkább őt választja, mintsem önálló életet éljen. Neki ez a jó, így kényelmes. Lehet, hogy azért, mert a nők függetlenebbek, képesek saját lábukon megállni. A fiatal férfiak, mintha félnének a nőktől, mert egy nő bármit elérhet, amitől kisebbrendűnek érzik magukat. Eddig a férfi volt a kenyérkereső, ő tartotta el a családot, az asszonynak otthon a gyerekek mellett volt a helye. A mostani felállás sem jó. Szívesen visszamennék a múlt század húszas éveibe, gyerekeket nevelnék, háztartást vezetnék. Megvolt a nő helye, szerepe, mindenki tudta a dolgát, most pedig leírhatatlan káosz van a fejekben. A pénz hajszolása közben az emberek nem figyelnek egymásra, a kapcsolatok szétzilálódnak. Talán, egymás nagyobb elfogadása kellene

A Pán Péter-szindróma kifejezést először dr. Dan Kiley írta le 1983-ban, Férfiak, akik soha nem nőttek fel című könyvében. Az ilyen típusú ember nem vállalja a felnőttség kihívásait, kerüli az elköteleződést, a gyermekkor világát biztonságosabbnak, vonzóbbnak véli. Kialakulásához hozzájárulhat az önbizalomhiány, az alacsony fokú küzdési képesség, a túlságosan zárt család, a gyermeküket kisajátítani vágyó szülő. Egyes szakemberek a fogyasztás- és élményközpontú, a jelenre koncentráló média- és reklámipar hatását is látják a jelenségben. Szerepet játszhat benne a családalapítási kedv csökkenése, a munkába állás és a gyermekvállalás idejének kitolódása.




Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!