Merre is lendül a korsó? - Nyár előtti habzás a hazai sörpiacon

Bár kutatások bizonyítják, a jó minőségű és óvatos tempóban bevitt ser remek élettani hatásokkal bír, egyebek között nyugtatóan hat fogyasztójára - azonban a hazai sörpiac jelenleg nincs éppen nyugalmi állapotban. Ám mielőtt az aktuális piaci viszonyokat kortyolnánk, érdemes tisztázni néhány alaptételt.

KÉZMŰVES/KISÜZEMI

A magyar kézműves sörök iránt nem éppen elfogulatlan Sörpont blog szerint az alábbi definíció tekinthető közel igaznak: „azokat a söröket hívjuk kézművesnek, amik nem túl alaposan gépesített kisüzemben készültek és/vagy azokat a söröket hívjuk kézművesnek, amik könnyen érthetően és látványosan mások, mint a megszokott sörök."

Mint a fentiekből is kiderül, ezek is meglehetősen rugalmas kategóriák, ám tény az utóbbi 5 évben jelentős sörforradalom zajlik az országban. Egyre másra nyílnak a kisebb főzdék, amelyek újabb és újabb termékekkel ostromolják a leendő fogyasztókat. A népszerű termékeikkel a hazai piacot is uraló sörmultik is rákapcsoltak, hiszen több speciális sörkészítménnyel is kijöttek az utóbbi években. Ennek megfelelően ki is robbant a nagy sörháború, amelyben azért van olyan front, amelyben a felek egyetértenek. Ez pedig az áfa- csökkentés. Nemrég a Világgazdaságban volt olvasható, hogy a nagy sörgyártók és a kisüzemi főzdék közösen fordultak a nemzetgazdasági miniszterhez, hogy terjesszék ki a csapolt sörre is a kedvezményes áfát. Az éttermi fogyasztás forgalmi adója 27-ről idén 18 százalékra csökkent, jövőre pedig 5 százalékra mérséklődik. Ezt a kedvezményes áfát szeretnék a sörgyártók kiterjeszteni a csapolt sörre is. A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek írt levélben arra hivatkozva érveltek, hogy a februári üzleti fórumon kérte, ha tudomásuk van az uniós szabályozásnak megfelelő, más tagállamban működő gyakorlatról. Legutóbb 2015-ben Románia terjesztette ki a 9 százalékos áfát a csapolt sörökre, más alkoholtartalmú italokra nem, az Európai Bizottság ezt azóta sem kifogásolta. Horvátország egységesen 13 százalékos forgalmi adót alkalmaz az éttermi szolgáltatásokra, hasonlóan jár el Olaszország (9) és Írország (10). Ebben tehát egyetértés mutatkozik és bizonyára örömmel vennék mindezt a hazai sörfogyasztók is.

Mindennapi sörünk - vagy mi is kerüljön a korsóba? Ambrus István szívesen kóstolja meg a hazai sörkülönlegességeket is Fotó: Ady Géza

A CSATA

A Magyar Sörgyártók Szövetsége (MSSz) a vezető honi sörgyártók érdek-képviseleti szervezete. Tagvállalatai a Borsodi Sörgyár Kft, a Dreher Sörgyárak Zrt. és a Heineken Hungária Zrt. négy hazai gyárban összesen 6,2 millió hl sört termeltek 2014-ben. A múlt héten az MSSz közleményében annak a felvetésének adott hangot: nem tartja kizártnak, hogy a kisebb főzdék az előírtnál kevesebb adót fizettek be az államkasszába. Erre megszületett a viszontválasz is a kisüzemi sörfőzdéket képviselő Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete (KSE) részéről, amelyben az alábbiak olvashatók:

„A valódi és minőségi piaci verseny megteremtésével, a kisüzemi sörszektor fejlődésével a kisüzemi sörfőzdék által fizetett adó mértéke jelentősen nőni fog. A KSE tagjait havonta kötelezően ellenőrzi az illetékes hatóság, természetesen a továbbiakban is készséggel állunk rendelkezésre."

A KSE elnöke, Gyenge Zsolt korábban a Magyar Időknek úgy nyilatkozott: a kézműves sörök iránti fogyasztói igények növekedése miatt már kimutatható a kis főzdék piaci részesedése, amely 1-2 százalék, szemben az Egyesült Államokkal, ahol arányuk megközelítőleg 20 százalék. A probléma nem új keletű, mivel a sörgyárak privatizációja a '90-es évek elején kezdődött, azóta nem tudnak a kicsik érvényesülni a hazai piacon, és korábban ezen vállalkozások 90 százaléka tönkrement. A nagyok árbevétele ráadásul eléri az évi több milliárd forintot.

- Amikor kézműves sörökről beszélünk, akkor nem csak a drága, prémium kategóriás italokra kell gondolni - fejtette ki Gyenge Zsolt.

A FOGYASZTÓ DÖNT

A söripari érdek-képviseleti szerveződések csatája tehát a piaci pozíciókról és a piacra jutásról szól. Ami ma még kiélezett csatának tűnik, lehet később megegyezéshez vezet majd, hiszen a külhoni példák is azt mutatják a nagy konszernek és a kisebb, speciális és prémium termékeket gyártó üzemek jól megférhetnek egymással egy törvényileg jól szabályzott piacon. Jön a nyár, vele a kánikula, hűsítő sörre megnő a kereslet, a pultok előtt pedig a fogyasztó dönthet, melyik terméknek szavaz majd bizalmat.

SZERINTEM

A rendszerváltás után inkább a bor és a borász szakma találta meg az útját. Évtizedes munkával építették a borsztorit és a 2000-es évek elejére már sikk lett jó magyar bort inni. A rozémánia pedig a tömegeket is behúzta. Lett viszonylag elérhető áron fogyasztható, megbízható minőség, amelyet sűrűn isznak a fiatalok, idősek, hölgyek és urak egyaránt. A sörösök - számos ok miatt is - kicsit később ébredtek, de már nemzetközi szinten is jó eredményeket hoznak a magyar kisfőzdék.

A piacon sok terméknek helye van. A jó ivósörnek és a különlegességeknek is. Kóstoljanak hát kedvük szerint!