Vigyázzunk a sünökre az utakon!

Egyik, az erdők-mezők világával régóta szoros, majdhogynem személyes kapcsolatot ápoló olvasónk telefonált szerkesztőségünkbe hétfőn reggel, hogy alig két óra alatt három, halálra gázolt sündisznót látott útjainkon.

- Vigyáznunk kellene a sünökre, hiszen rengeteg hasznot hajtanak az embernek! - fakadt ki olvasónk, akinek kétségtelenül igaza van.

Hiszen a sünfélék (Erinaceidae) családja a a legújabb filogenetikus rendszertanok szerint a sünalakúak (Erinaceomorphia) rendjébe tartozik - de ennél talán többet mond korábbi rendszertani besorolásuk, amely szerint a rovarevők rendjébe tartozott. Huszonhárom fajt számlálnak közöttük. A Kárpát-medencében egyetlen fajuk él: a keleti sün. Régies nevük a sündisznó, de nevezik sülnek, tüskésdisznónak, sünkutyának is. A sün név finnugor örökség.

A sünök elsősorban rovarevők, de megeszik a csigákat is: hasznosságukat ezután aligha kell magyaráznunk. Igaz, esznek madárfiókákat és -tojásokat is: de hát ritka az olyan faj, amely emberi, természetvédelmi szempontból csakis kizárólag hasznot hajtana, s hátránya nincsen.

Ám vigyáznunk is kell a sünökkel, nem csak vigyázni rájuk! A kedves és ártatlannak tűnő jószágok fűben, avarban kúszó életmódjuk miatt rengeteg kullancsot szednek össze és hordoznak!

Ne dédelgessük tehát a kertünkben, udvarunkban felbukkanó, szállást verő sünöket és sünmalacokat, nehogy ránk másszanak róluk a kullancsok, amik súlyos, esetenként halálos betegségeket okozhatnak! Hagyjuk, hadd végezzék dolgukat a sünök.