A magyar és a lengyel nép is vérrel és könnyel fizetett szabadságáért

Egy fotókiállítás, amelynek kalandos története legalább olyan izgalmas és megrázó, mint az a képanyag, amelyet az érdeklődő elé tár. Az évtizedeken át menekülő és rejtőző Poznan - Budapest 1956 címmel pénteken bemutatkozó tárlat lehetőséget biztosít arra is, hogy elmerengjük a lengyel és magyar misztikus és legendás barátságán.

Háttértörténet: Engelmayer Ákos volt varsói nagykövet hosszú éveken át gyűjtött 56-os fotói kalandos úton értek kiállítási anyaggá: a múlt század nyolcvanas éveiben fontos dokumentuma volt a lengyel földalatti sajtónak, magánlakásokban és templomokban tartott illegális előadások illusztrációs anyagát képezte.

A lengyel kisebbségi önkormányzat tagjainak is köszönetet mondott a lengyel követség képviselője (Fotók: Zsedrovits Enikő)

1981-ben Poznanban mutatták be az anyagot, amelyet a Biztonsági szolgálat emberei szinte azonnal elkoboztak és megsemmisítettek. Az elrejtett negatívokból újra sikerült újra rekonstruálni a képeket. Magyarországon először 1991 okt. 23-án a Budapesti Műszaki Egyetemen rendeztek belőle kiállítást, látható volt Péterváron, Moszkvában, Minszkben is óriási érdeklődést és érzelmeket kiváltva.

A péntek délutáni megnyitón a házigazda Intercisa Múzeum igazgatója elmondta, a volt szovjet tagállamokban a tárlatlátogatók többsége megrendülten szemlélte a kiállított képeket, ám többen azon véleményüknek adtak hangot, hogy a közeljövőben is adódhat olyan történelmi helyzet, hogy ismét orosz befolyás alá kerül majd e két város: Poznan és Budapest...

- A lengyel szabadsághoz vezető út 1956-ban Budapest utcáin kezdődött. A közös és szabad Európáért a magyar és a lengyel nép is vérrel és könnyel fizetett és ezt az utókornak sem szabad soha elfelejtenie. A két nép sok évszázados barátsága az egymás iránt érzett szolidaritáson és szabadságvágyon alapul fogalmazott a kiállítás köszöntő beszédében Małgorzata Radwan-Wass alkonzul.

Dr. Csúcs Lászlóné lengyel nemzetiségi szószóló emlékeztetett arra, hogy bár a két nép mentalitása különböző, mégis a történelem viharaiban a kölcsönös segítségnyújtás jellemezte a két nép viszonyát, így nem véletlen, hogy 1956 novemberében Varsóból érkezett a legtöbb adomány, gyógyszer és vér a a magyar forradalmároknak.

Tanulságos beszámolót tarott a két nép barátságának történelmi alapjairól Csathó Gábor történelem tanár, aki így jellemezte meg a magyar és a lengyel rokonságot : e két nép története sok esetben párhuzamosan futott az évszázadok során, és nem egy esetben e párhuzamosok találkoztak, kialakítva ezzel egy világon egyedülálló kapcsolatot és kölcsönös szimpátiát.

A lengyel menekültek 1939. szeptember közepétől a német és a szovjet támadás után tömegesen lépték át a magyar határt.

A Teleki-kormány pozitív hozzáállása a polgári és katonai menekültek fogadásához meghatározó volt, mivel a közös magyar-lengyel határ és a magyar lakosság lelkes és együtt érző fogadtatása önmagában nem lett volna elegendő.

Egyes becslések 100-140 ezerre lengyel menekült érkezett Magyarországra 1939 őszén.