Százmilliárdok turisztikai fejlesztésekre

Tavaly novemberben 7,1 százalékkal nőtt a hazai szálláshelyek vendégforgalma, és a turisztikai iparág január-novemberi eredményei egyértelmű trendfordulót jeleznek: egyre több külföldi vendég érkezik, miközben a belföldi vendégek száma is nő.

A szálláshelyek folyó áron számolt bruttó árbevétele 12 százalékkal nőtt. A külföldi vendégek 733 ezer vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken, számuk 4,6, az általuk eltöltött vendégéjszakáké pedig 4,9 százalékkal nőtt 2012 azonos időszakához képest. A jelentősebb küldő országok közül a német és az angol turista forgalom csökkent, viszont az osztrák, az orosz, a cseh, az amerikai és a román vendégek által eltöltött éjszakák száma emelkedett.

Novemberben kereskedelmi szálláshelyeken 692 ezer belföldi vendégéjszakát regisztráltak, a vendégek száma 8,7, a vendégéjszakáké pedig 9,5 százalékkal bővült. A belföldivendég-forgalom összes régióban nőtt, kivéve a nyugat-dunántúli turisztikai régiót! A kereskedelmi szálláshelyek belföldivendég-forgalmának 80 százalékát fogadó szállodákban a vendégéjszakák száma 9,8 százalékkal emelkedett. Javult a szállodák kihasználtsága (átlag 47 százalék), kimagasló eredményt értek el a gyógy- és az ötcsillagos szállodák, 64-65 százalékos szobafoglalással.

A szállodai szobák bruttó átlagára novemberben 14 ezer 228 forintra, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel pedig 6745 forintra alakult. A kereskedelmi szálláshelyek összesen 22 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíj-bevétel 11 milliárd forintot tett ki. A vendéglátásból 5,3 milliárd forint folyt be, 470 millióval több, mint egy évvel korábban. Igaz, a forint/euró havi átlagárfolyama 298 forint volt, 15 forinttal gyengébb a 2012. novemberi értéknél.

Szanyi Nóra számos utazási és szálláslehetőséget ajánl. Azt mondja, a fiatalok és családosok inkább a honi pihenési, kikapcsolódási lehetőségeket részesítik előnyben a külföldivel szemben, az idősebbek pedig a gyógyfürdőket kedvelik nagyon

Horváth Viktória a sajtótájékoztatón rámutatott: a belföldi turizmus növekedése a SZÉP-kártyának köszönhető. A felhasználás összege egy év alatt 50 százalékkal emelkedett, 68 milliárd forintot tett ki. A kártya bevezetése óta 111 milliárd forinttal segítette a hazai turizmust és vendéglátást emelte ki és felhívta a figyelmet arra: 28 milliárd forintot még nem használtak fel és ebből 4,7 milliárd az idén májusban lejár. Mint elmondta, novemberben 1558 egység fogadott el Széchenyi Pihenőkártyát, 980 millió forint értékben, ez 1,6 százalékos növekedés egy év alatt. A szálláshelyek novemberben 29 ezer főt foglalkoztattak, 6,9 százalékkal többen, mint egy évvel korábban.

Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. turisztikai vezérigazgató-helyettese arról számolt be, hogy a beutazó forgalom 2011 óta dinamikusan nő, a turizmus már biztosan túljutott a válságon.

Világszerte nő a nemzetközi utazásban résztvevők száma, kiemelkedő, 20 százalék feletti nálunk is például az orosz vendégforgalom bővülése. A trend-változásokra nemcsak a szolgáltatóknak kell felkészülniük, hanem a most készülő új, hosszú távú piac- és marketing-stratégiát is erre kell építeni mondta, majd kifejtette: 2020-2025-re a turizmus lesz a világ vezető iparága, s ebben hazánknak is jelentős szerep juthat. A színes magyar turisztikai kínálat az ár-érték arányt tekintve a legjobbak közé tartozik. Az MT Zrt. 2013-ban háromezer külföldi vendéget, újságírókat, partnereket, forgatócsoportokat fogadott, ami elősegítette ország nemzetközi népszerűsítését. Kiemelte, hogy az MNB adatai szerint a turizmus devizaegyenlege az első háromnegyed évben 1,845 milliárd euró volt, 7,7 százalékkal nőtt az előző évihez képest. A 2014-es évre a belföldi vendégéjszakákban két százalékos, míg a külföldi esetében 4,1 százalékos növekedést várnak.

Az Ibusz dunaújvárosi irodáját vezető Szanyi Nóra irodavezető tapasztalata szintén kedvező: az országos tendenciával azonos módon náluk is többen foglaltak belföldi szállást tavaly, mint az azt megelőző években, és a Széchenyi Pihenőkártya lehetőségével is egyre többen élnek. Érdekességként említi, hogy nagy keletje van az úgynevezett fizetővendéglátásnak. Elsősorban a fiatalokra igaz, valamint a nagyobb városokra Budapest, Pécs , továbbá a Balaton vidékére, hogy a kiadó apartmanokat, házakat, lakásokat keresik részesítik előnyben a szállodákkal, panziókkal szemben. Ugyanakkor az is örvendetes, hogy egyre többen keresik a magasabb árkategóriájú, plusz szolgáltatásokat nyújtó magyarországi szálláshelyeket is.

Szanyi Nóra tapasztalatból mondja, hogy a fiatalok és a kisgyermekes szülők a belföldi utazási, pihenési, kikapcsolódási lehetőséget preferálják a külföldi utazások helyett. Az idősek körében pedig nagyon népszerűek a honi gyógyvizes fürdőhelyek.

Határokon belül az utazási kedv nem szezonális, nem kötődik a nyárhoz. A Balaton partjára, a Tisza-tó környékére természetesen továbbra is leginkább nyáron kívánkoznak az emberek, de például a Velencei-tónál vannak olyan melegvizes lehetőségek, amelyeket az év minden szakában szívesen látogatnak a pihenni vágyók. A két-három éjszakás wellness lehetőségeknél általában mérvadó, hogy a lakóhelyhez közel legyen a szálláshely, ne kelljen sokat utazni. Ami szintén megfigyelhető: a hegyvidéket is egyre inkább kezdik felfedezni a turisták: elsősorban Visegrád, a Mecsek, a Bükk, a Mátra érdekli az utasokat.