Szigorúan őrzött társulatok

A seregszemlén négy intézet – Tököl, Kalocsa, Baranya megye és Pálhalma – társulata lépett fel összesen harminchárom amatőr színjátszót felvonultatva. A találkozó a pálhalmai társulat sikerét hozta, így a fővárosi József Attila Színházban is bemutathatják Május című előadásukat az augusztus 12-én jelentkező országos döntőben.

Szép Ernő Május című darabja ma is aktuális - A pálhalmai büntetés végrehajtási-intézet amatőr színjátszótársulata előadása ott lesz majd az országos börtönszínházi találkozón augusztusban

Szinte napra pontosan három éve a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza adott otthont az első ízben megrendezett országos börtönszínházi találkozó fináléjának. A megmérettetésre akkor tizenöt büntetés-végrehajtási intézet drámapedagógiai csoportja jelentkezett, a szakmai zsűri végül hat előadást választott ki a fináléra.

A börtönszínházi kezdeményezés az utóbbi években is tovább fejlődött, csütörtökön a pálhalmai intézet kultúrtermében rendezték meg a regionális selejtezőt, ahol Tököl, Kalocsa, Baranya megye és Pálhalma társulatai léptek színpadra. Az előadásokat pedig felkészült zsűri szemlézte, az ítészbizottság vezetője Frenkó Zsolt, Pinceszínház ügyvezető igazgató-helyettese volt, aki értékelésében nem kímélte az amatőr színjátszókat. Mint fogalmazott: a jó megoldásokról nem kíván bővebben szólni, ám a hibásnak, illetve helytelennek tartott színpadi eseményeket hosszasan kielemezte minden társulat esetében. A börtönszínházi kisfesztiválon összeségben jól összerakott és élvezhető előadásokat láthatott a nagyérdemű. Az értékelés végén pedig a hazaiak, azaz a pálhalmai társulat örülhetett, a zsűri döntése alapján ők jutottak tovább az országos döntőbe.

A győztes társulat mentora és szakmai irányítója Csadi Zoltán, a Bartók színművésze volt. A színész három éve kapcsolódott be a büntetés végrehajtási-intézeteknél zajló drámapedagógiai munkába. Segítségével a társulat most a Szép Ernő Május című klasszikusát mutatták be - sikerrel.

- Szép Ernő e darabja is örökérvényű emberi és társadalmi problémákat feszeget, így nagyon örültem, hogy e darabbal dolgozhatunk közösen. A csapat minden tagja nagyon keményen dolgozott. Többségük munka és tanulás mellett önfejlesztő tevékenységként tekint a színházra és színjátszásra. Öt-hat órákat próbáltunk és igazi közösség épült az együtt töltött idő alatt. Emberileg és szakmailag is sokat jelent számomra ez a feladat, bízom benne, hogy a közös színpadi játékból sokat merítenek az elítéltek és mindezt hasznosítani tudják majd a civil életben is - fogalmazott lapunknak Csadi Zoltán.

- A reintegrációs programunk egyik kiemelt része a drámapedagógiai foglalkozás, amely valóban motiválja az elítélteket. A cél kettős, egyrészt a közös játék és próbafolyamat során pozitív mintákkal találkoznak a szereplők és mindezeket a jó és hasznos tulajdonságokat magukkal vihetik a szabadulásuk után is. Másrészt, társadalom felé is kívánunk szólni. Bízunk abban, hogy az ilyen és ehhez hasonló kezdeményezések jelentősen csökkenthetik a már kialakult előítéleteket és esélyt adnak a minél zökkenőmentesebb beilleszkedéshez - fogalmazott Balázs Péter bv. parancsnok.

E hasábokon három éve is beszámoltunk a börtönszínházi találkozóról. Szerény írásunkban arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy a büntetés végrehajtási-intézetekben folyó drámapedagógiai munka igenis hasznos és dicsérendő kezdeményezés. Kaptunk érte hideget-meleget és néhány verbális pofont. Mert hát milyen dolog is az, hogy az elítéltek játszadoznak a börtönbe ... vagy: minek őket dajkálgatni, tanuljanak rendet ...és így tovább... Kíváncsian várjuk hát a friss, lehetőleg már pozitívabb reakciókat.