Szívbemarkoló eset - Az újra folyósított összeg a nyomorra már elég

Riportalanyunk alig ötvenéves férfi - ám sorozatos, súlyos szívműtétjei miatt évek óta rokkantnyugdíjas.

Volt. Azaz...

Szóval, az történt, hogy tavaly, mint annyi más sorstársát, behívták egészségügyi ellenőrzésre, Székesfehérvárra. Ott pedig, anélkül, hogy alaposabban megvizsgálták volna, a papírokból alig felpillantva, nagyon gyorsan meghozták azt a határozatot, hogy őt nem illeti meg a rokkant-ellátás.

Addig se vetette fel a pénz: egyetlen bevétele a negyvenegynéhányezres nyugdíj volt, ráadásul elvált ember, vagyontalan. Képzelhető, hogyan érintette a döntés.

Ami ellen azonnal fellebbezett, hiszen szerinte a mellébe épített mű-szívbillentyű önmagában is bizonyító erejű az állapotára nézve, s akkor még nem is említettük azokat a meglehetősen drága gyógyszereket, amiket állapota miatt folyamatosan szednie kell. Pénze viszont a nyugellátás megvonásával már nem maradt rájuk...

Aligha túlzás, ha azt mondjuk: riportalanyunk kilátástalan helyzetbe került. Albérletét fel kellett adnia, barátok jóindulatából kapott fedelet egy városi lakás egy zugában, s a napi betevő falatot is e jóindulat biztosította számára.

Nem lett volna csoda, ha összeroppan - ám szinte saját hajánál fogva sikerült a víz felszíne fölött tartania magát. Úgymond csakazértis: ebben egykori sportolói múltja is segítette, amikor megtanulta, hogy soha nem szabad feladni!

S mintha jutalmat kapna ezért a kitartásért: februárban úgy döntött a fellebbviteli bizottság (amely ugyanabban az épületben, egy másik emeleten fogadta, ám alaposan megvizsgálta és kikérdezte őt), hogy joggal jár neki a rokkantnyugdíj.

Riportalanyunk szerint az újra kapott nyugdíj a nyomorra már elég, ám maradt még kérdése. A döntés februárban született - a határozat április végén érkezett meg. S csak a határozat után határozatra fizetnek. Vajon mi tartott két hónapig e kézbesítésen?