Általános panasz: Magyarországon sok a szúnyog

Általános panasz minden nyáron, sőt: gyakorlatilag tavasztól őszig, hogy Magyarországon sok a szúnyog. Járjunk akár alföldi, homokos vidéken, akár erdőben, akár vízparton: a szúnyog bizony sok. Még úgy is, hogy az utóbbi években a katasztrófavédelem átvette a szúnyoggyérítés szervezését és biztos anyagi alapot teremtett az akár havi többszöri beavatkozáshoz is a panaszok megmaradtak.

Annak, hogy turisták is panaszkodnak erre, komoly anyagi kihatásai lehetnek. Hiszen a vendég nem marad sokáig olyan helyen, ahol csípő rovarok kínozzák... Márpedig ezek a külföldiektől származó panaszok megalapozottak és ezt olyanoktól hallottuk szerdán, akiknek alapos rálátásuk van a témára. Részt vettünk ugyanis a Korszerű és környezettudatos szúnyoggyérítési stratégia a Duna mentén elnevezésű konferencián, amelyet Dunaföldváron rendeztek, mégpedig közvetlenül a folyam partján: a Halászcsárdában.

Nem biztos, hogy a nálunk szinte kizárólagosan használt repülőgép a leghatékonyabb eszköz a szúnyoggyérítésre

Láttunk is sok szúnyogot igaz, csak fényképen. Meg sok, szúnyoggyérítésre alkalmas gépet, amelyek látványa már önmagában megérte a kirándulást. Olyan, hat gumikerékkel rendelkező, úszóképes kis járművel, amelyet harckocsi módjára irányítanak, két botkormánnyal, eddig másutt nem találkoztunk. De láttunk egy hat rotoros drónt, azaz olyan távirányítású helikoptert is (majdnem modellt írtam...), amely nehezen pótolható segítséget nyújt a szúnyogtenyészhelyek felderítésében. Azonban az összejövetel, amelyen nem csak rendkívül felkészült elméleti és gyakorlati szakemberek vettek részt, hanem a környék polgármesterei és szúnyoggyérítést szervező önkormányzati emberei közül is sokan, nem egyszerűen a szúnyoggyérítésről, hanem a biológiai gyérítésről szólt.

Sok más mellett ugyanis (amelyek részletezésére se helyünk, se felkészültségünk) megtudtuk azt is, hogy a kémiai gyérítő szerek alkalmazása még ma is kevéssé környezetbarát. Ha minden más feltételnek megfelelnek is, még mindig nehezen bomlanak le. Németországban például 95 százalékban biológiai szerekkel veszik fel a harcot a szúnyogok lárváival míg nálunk éppen fordított az arány. Ráadásul a kémiai szereket szinte kizárólag repülőkről szórják ki.

Egy egészen elképesztő helyekre odaférő kis gép mellett sikerült lefotóznunk Nagy Attila kisapostagi polgármestert a konferencia alkalmából

A konferenciát megnyitó dr. Szepesszentgyörgyi Ádám biológus hangsúlyozta: a lárvairtó szernek egy baktérium által termelt fehérje az alapja. Felhasználásának elterjedéséhez pedig a megbízó, a szakértő és a kivitelező szoros összhangjára lenne szükség. Nem a városok légterét kell látványosan permetezni, hanem a szúnyogkeltő helyeket, tette hozzá. Dr. Horn András elmondta: 1976 óta majdnem háromszorosára nőtt a szúnyogok gyérítésével érintett terület nagysága hazánkban. Ám még mindig jobbára kémiai szereket használunk pedig az unióban más a tendencia, és hamarosan majd csak az fog mezőgazdasági támogatást kapni, aki biológiai beavatkozást használ. Számokkal bizonyította, hogy a szúnyoglárvák elleni beavatkozás összességében sokkal olcsóbb és hatékonyabb, mint a repülő rovarokat támadni.

A legérdekesebb előadás talán dr. Heiko Kotteré volt. A német biológus egy gyérítő anyagot gyártó cég képviselőjeként jött a konferenciára ám maga is részt vett a Rajna vidékén 1976-tól kezdődött biológiai szúnyoggyérítés szervezésében és lebonyolításában. Arrafelé évente akár hatszor is jelentős árvizek, kiöntések vannak.

Kotter úr elmondta: sokkal egyszerűbb egy száz négyzetméteres lárva-tenyészterületen fél óra alatt elvégezni a biológiai beavatkozást mint az ott kikelt szúnyogokat az általuk berepült 16 ezer négyzetkilométeren megpróbálni gyéríteni... Fontos a felderítés, és hogy jól célzott helyen szórjuk ki az anyagot.

Bevallom, engem lenyűgözött az a szellemi kapacitás és technikai, technológiai tudás, amelynek összefoglalását láthattuk, hallhattuk a földvári konferencián. Nagyjából ott tartok, hogy nem is nagyon értem, mi miért nem úgy csináljuk, mint mondjuk a Rajna-vidékiek. Talán, ha az eddig a szúnyoggyérítésben érdekelt cégeket is bevonnánk az új módszerek elterjesztésébe, akkor hamarabb jutnánk előbbre...