2016.04.08. 18:45
Bármelyik pillanatban rájuk omolhat a rozzant vályogház
Perkáta - Betegségéből felépülve sem magáról, hanem önként vállalt patronáltjairól beszélt nekünk Erzsébet...
Balról: Sz-né Erzsébet, Ádám, Orsós Mária, Dániel, az alvó Dávid
Tavaly december 12-i számunkban írtunk a perkátai Sz-né Varga Erzsébetről, aki súlyosan beteg bátyját gondozza, csekély nyugdíjából él - de nem magának kért segítséget, amikor betért szerkesztőségünkbe, hanem egy félig cigány családnak, amelyet a dolgozó anya, Orsós Mária és három, ugyancsak dolgozó felnőtt gyermeke tart el. A felnőtt gyerekek mellett van még két kisfiú is: egyikük 3, a másik 5 éves.
S bármelyik pillanatban rájuk omolhat a rozzant vályogház, amelynek falai már kihasasodtak a beléjük szivárgó nedvességtől.
A család hitelt szeretett volna felvenni a szociálpolitikai kedvezmény mellé, hogy új házat vásárolhasson (azt Erzsébet nézte ki nekik) - ám nem sikerült a hitelfelvétel, mert a felnőtt fiúnak, aki a kezes lett volna, csak határozott idejű munkaszerződése volt. Így a bank nem vállalta a hitelfolyósítást.
Érdeklődtünk, hogyan áll most a helyzet?
Erzsébettől megtudtuk: a jövő héten minden jel szerint tető alá hozzák - no, nem a házat, hanem a hitelszerződést, lévén, hogy a nagyfiút véglegesítették abban a nagy dunaújvárosi gyárban, ahol dolgozik, így már lehet kezes. S akkor a 2,23 milliós hitelből és az 1,4 milliós szocpolból végre megvehetik az új házat, s költözhetnek...