Jó a társaság, jó a hangulat - Tizenöt éves a borbarátok

Tizenöt év történelmi léptékben nem nagy idő, de egy civil szerveződés életében nem kevés. A dunaújvárosi borbarátok tizenöt éve döntöttek úgy, hogy hivatalossá teszik a rendszeres borkóstolóikat. Szerdán nagyszerű hangulatban ünnepeltek a klubtagok, barátaik, hozzátartozóik.

Három őskövületet kérdeztünk meg, hogyan emlékszik vissza az elmúlt tizenöt évre.

Fotó: Zsedrovits Enikő

Oncsák László: - A klub megalakulása után egy évvel csatlakoztam. Nagyon szeretek ide járni, jó a társaság, jó a hangulat. Nem beszélve arról, hogy rengeteg olyan bort ismerhetek meg, amihez nem nagyon tudnék hozzájutni. Öregségemre elkezdtem borászkodni, és nagyon sok hasznos információhoz jutok a klubestékre meghívott szakemberektől.

Nagy János: - Sokáig a bortól nagyon távol voltam. Tumpek Ádám hívott meg egyszer a Polgár pincészetbe, és azt hiszem, életemben először akkor ittam rendes bort. Tizenkét boros kóstoló volt és ott eldőlt, hogy megszerettem ezt a nedűt. Van egy hibám... A fröccsöt nem tudom meginni, külön iszom a bort és a szódát. A klubba annak megalakulása után egy évvel léptem be, de azóta egyetlenegy összejövetelt sem hagynék ki.

Tumpek Ádám alapító tag, akik közül már csak heten tagjai a klubnak: - Szűk baráti társaságban kóstolgattuk a borokat, és egyszer csak felvetődött, mi lenne, ha hivatalos keretek közé szorítanánk az összejöveteleinket. Az volt az elképzelésünk, hogy minél szélesebb körben ismertessük meg a magyar borokat, és hívjuk fel a figyelmet a kulturált borfogyasztásra. Nem minden nehézség nélkül, de csak összejött a borbarát klub. Ebben kiemelt szerepe volt Grábics Gábornak, aki az első pillanattól kezdve szívén viselte a borklub ügyét. Érdekes, hogy eleinte a neves borászok távolságtartók voltak velünk szemben, nehéz volt őket meghívni az eseményeinkre. Mára ez megváltozott, a dunaújvárosi klubnak jó neve van szakmai körökben.