A bontásból keletkezett beton jelentős részét vissza is építi a kivitelező

A bontásból származó törmelékeket az Október 23. tér mögött depózzák, s olvasói észrevétel alapján kértük meg Sági Pétert, a Dunaújvárosi Városfejlesztési Nonprofit Zrt. vezérigazgatóját, mondja el milyen hulladékot tárolnak ott és ezeknek mi lesz a sorsa.

– Amikor kiírták a pályázatot, nagyon fontos követelmény volt, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen az építés során. Ezért azokat az anyagokat, amelyeket újra lehet hasznosítani, azokat ledarálják, visszaépítik. Ez a kivitelező szerződésében le is van írva, amire környezetvédelmi engedélyt kért, ami egészen pontosan rendelkezik arról, hogy mely anyagokról van szó. Egyébként kilencvenkilenc százaléka beton törmelék, ami a felbontott utakból, járdákból és alapokból származik.

A munkafolyamat a képen: a teherautó szállítja a törmeléket, a markoló a darálóba teszi, ami külön osztályozza a földet és a zúzalékot. Fotó: Ónodi Zoltán

Sági Péter azt is elmondta, azért választották ezt a helyet, mert ez volt a legoptimálisabb helyszín, ugyanis egyrészt többletköltség a fuvarozás, másrészt nem szerették volna, ha a településen keresztül dübörögnek a kamionok. Sőt, a körforgalom bontásánál a helyszínre telepítették a darálógépet, hogy egyből visszatölthessék a zúzalékot. Az előzetes számítások szerint az ide deponált törmelék kilencven százaléka hasznosul, csak a maradékot kell elszállítani.

– Amikor az átadás átvétel megtörténik, akkor a veszélyes hulladékokról és az innen elvitt bontási anyagokról is jegyzőkönyvet kapunk, a kivitelezőnek mindennel el kell számolnia. Egyébként a munkák során minden rétegrendnél mind a műszaki ellenőr, mind a DVN folyamatosan fényképez, rögzítik hány köbméter jött be, mennyi ment vissza, miként lett beépítve. A főtér esetében a zúzalék harminc centi vastagon az első réteg, amit lerakás után tömörítenek. Arra jön a nagyobb méretű kő, majd az apró kavics, amibe a térkő kerül. Tulajdonképpen minden burkolat alatt ezzel tudjuk helyettesíteni a legalsó kavicsréteget, amit mondjuk egy távoli bányából kellene idehozni, plusz pénzért.

A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy ami veszélyes hulladék keletkezett, mint például a C szárny tetejének bontásából származó azbeszt, azt a megfelelő helyre szállították, amit természetesen hivatalos papír is igazol. A darálóba az engedélyezettől eltérő anyag nem kerülhet és nem is kerül.

A felső Duna-parton lévő depóba nem csak törmelék, hanem föld is érkezik, ami szintén újrahasznosul: – Ez a felső, jó minőségű föld, ami vissza lesz töltve a zöldterületekbe. Nagyon sok kell majd a körforgalomba és jut a parkolókba a fákhoz is. Ami megmarad, az a megfelelő helyre el lesz szállítva.

Olvasónk felvetette azt is, hogy mivel nincsen bekerítve a terület, ezért balesetveszélyes lehet ha egy gyerek felmászik a dombra. Sági erre elmondta, hogy huszonnégy órás portaszolgálat működik, ami nem csak a lopások megelőzésére szolgál: – Ki is van világítva a terület, de külön járőrözéssel figyelnek arra, hogy illetéktelen ne tartózkodjon bent. Ezen felül a polgárőrökkel is megállapodtunk, hogy amikor esténként járják a várost, erre sűrűbben jönnek.

A vezérigazgatótól tudjuk azt is, hogy a darálógép – ami azért elég hangos – reggel nyolc előtt nem dolgozhat és legkésőbb délután négykor leáll a környéken lakók érdekében. A tervek szerint két-három héten belül befejezik itt ezt a munkát és mindent az eredeti állapotnak megfelelően állítanak helyre.