A POFOSZ helyi szervezetének három alapítóját köszöntötték hétfőn

Sinka Jenő POFOSZ megyei elnök a Vigadó Étteremben rendezett összejövetelen elmondta, hogy az országos szervezet 1989 február 19-én alakult meg Budapesten, tagjai között doni katonák, gulágot és malenkij robotot túlélő áldozatok, recski munkaszolgálatosok, valamint 1956-os elítéltek is vannak. Ezt követően Dunaújvárosban 1991-ben jött létre a csoport. A két alapító Zalavári Pál és Zecher János aki Fejér megye díszpolgára is volt, három év múlva már harmincnyolc tagja volt a szervezetnek, ami folyamatosan növekedett. Mára viszont sajnos a halálozások miatt csak tizenegyen maradtak.

Fotók: Ónodi Zoltán

- A POFOSZ megalakulásának huszonötödik évét jöttünk ünnepelni, de sajnos éppen a mai ünnepség előtt is egy bajtársunk, Für Lajosné temetésén voltunk, aki újságíróként dolgozott 1956-ban és sok verset is írt. A két említett alapítón kívül Gudmann István, Ivsits Tibor, dr. Nagy Ottó, Bodnár Géza és napjainkban Hábermájer Jánosné vezeti a dunaújvárosi szervezetet. Közülük Zecher János komoly kutatómunkát végzett, ebben nem csak helyi eseményeket, dokumentumokat gyűjtött össze, hanem megyeieket is mondta az elnök, majd hozzátette, hogy a jubileum kapcsán hárman kapják meg az emlékérmet és a Dégi András országos elnök által aláírt oklevelet. Ezt követően a kilencven éves Varró Gyula, a nyolcvankilenc éves vitéz Kasó A. Tibor és a nyolcvan esztendős Ábrahám János vehette át az elismerést.

Mint megtudtuk, valamennyien üldözöttek voltak a kommunista diktatúrában, Varró Gyulát 1956 előtti cselekményért büntették meg, Kasó A. Tibort munkahelyein üldözték és Ábrahám János forradalmi szerepét is mint mondta, egyet lőtt egész idő alatt a fennálló államrend megdöntési kísérletének vették és súlyos büntetést helyeztek kilátásba. Utóbbi így mesélte el történetét:

- Felesküdtünk a magyar forradalom és szabadságharc szent ügyére, majd annak bukása után az én cselekedetetemet is elég gorombán bírálták el. Szerencsére a Legfelsőbb Bíróság az esetemben, ha lehet ezt mondani, nagyon rendes volt, mert tíz hónap börtönt kaptam három évre felfüggesztve. Azonban utána azt ajánlotta a pártvezetés, hogy önként ennyi ideig a bányában kellene dolgoznom Pusztavámon. Akkor ötvenkilenc kilós voltam, mehettem volna a felszínre is dolgozni, de brahiból a föld alatti munkát vállaltam el. Összeszorított fogakkal, de betyárbecsülettel végigcsináltam a három, embertpróbáló évet.

Az 1956-os részvétel miatt ötszáz fölötti volt a halálos ítéletek száma. Még most is vitatott, hogy végül is hány embert végeztek ki, de annyi bizonyos háromszáz fölötti a szám. Több mint 26 ezer bírósági ítélet szabott ki börtönbüntetést, több ezer embert internáltak, telepítettek ki. Azt azonban még hozzávetőlegesen sem lehet megállapítani, hány embert dobtak ki az állásából, hány karrier tört ketté, hány család roppant össze.
A POFOSZ nemcsak az ´56-osokat fogja össze, hanem más politikai elítéltek is tagjai.