Vadászjelenetek a Seuso-tálon

A felső sávban lovas vadász kifeszített hálóba kerget szarvasokat, alatta napvédő sátor alatt ül Seuso, a birtok ura feleségével és három másik rómaival lakomázva. A jelenet két oldalán felnyergelt lovak, kutyák, egy nyúl és egy főzéssel elfoglalt szolga látható. Az alatta következő sávot a középrészen a lakomázók asztala felé forduló szolgák kapcsolják össze a jelenettel, ott bontják föl a leölt állatot, ülve horgászik egy ember. A víz sávja alatti legalsó mezőben pedig vadkanvadászatot ábrázoltak.

A Seuso-tál középmedaillonja a vadászjelenetekkel.

Milyen következtetést vont le mindebből Szabó Imre vadászattörténész? Pannóniába három vadfajt telepítettek a rómaiak: a dámszarvast, a fácánt és az üregi nyulat, de egyiket sem vadászati, sokkal inkább gasztronómiai, kulináris célból. A dámok Pannóniában vadaskertbe kerültek, ahol a „levadászás" során az állatot behajtották a hálóba, levágták, feldolgozták. A tál felső része feltételezhetően a Balaton partját ábrázolja, azt a területet, ahová Seuso a dámokat telepítette.

– Abban az időben a dámnak két alfaja létezett, a mezopotámiai és az egyiptomi – folytatta Szabó Imre. – A Seuso-tálon lévő állat egyiptomi dám, ez az agancs formájából derül ki: egyébként találtam egyiptomi korsófestményen hasonló dámszarvas ábrázolást. A dámokat Egyiptomból hozatta Seuso, és ez nagyon sokba kerülhetett annak idején. Ez arra enged következtetni, hogy fontos hivatalt tölthetett be Egyiptomban, birtokai lehettek ott, mielőtt Pannóniába került volna. A tálon további vadfajokat sikerült azonosítanom, és valamennyi Egyiptomban élt abban az időben, sőt, él a mai napig. Látható a dám mellett a tálon még oroszlán, vaddisznó, addax antilop.

Szabó Imre úgy gondolja, a villaépület is egyiptomi és nem a szabadbattyáni palota ábrázolása. Érdekesség – bár ez nem kapcsolódik a Seuso-kincshez –, hogy Széchenyi Zsigmond nyolcvan éve világrekord addax antilopot lőtt az egyiptomi-líbiai sivatagban, ugyanazon expedíció során pedig Horthy Jenő, a kormányzó bátyja addra gazellából ejtett el egy világrekord trófeás példányt. Szabó Imre szerint a tál készítőjének látnia kellett a vadászjeleneteket akár együtt Seusóval, akár nélküle – ez az ábrázolások pontosságából világosan következik. Több római síron látható lovas, dárdás vadász: ez arra utal, hogy az elhunyt halála hirtelen következett be.

A tálon megjelenik a ló és a kutya alakja, mindkettővel vadásztak a rómaiak, de az ábrázolt kutyafajta – amellyel „állóra csaholtatták a vadat" – Egyiptomhoz köthető. A tálon lévő hálós vadászat igen elterjedt módszer volt abban az időben, de használtak vermeket, csapdákat is. Üregi nyulat az állat újszülöttjéért telepítettek, mert az ínyencségnek számított. A rómaiak tenyésztették a fácánt, módszerüket a 19. században az angolok és a franciák is alkalmazták.

– A tál két külön világot mutat be: a széle egyértelműen Egyiptomot, a belseje Pannóniát idézi. Vadászattörténeti tény és bizonyíték, hogy bár dám került Galliába és Hispániába is, Seuso nevéhez köthető a fajta Egyiptomból Pannóniába való telepítése.