Vasmű - Megvan a válasz, csak még nem mondták ki

Egy ilyen sorozatnak csak egyféle vége lehet: a csőd. Ha még a csőd előtt képes lesz valamit javítani a helyzeten a vállalat vezetése (amely eddig is a fő felelősséget viseli a veszteségekért: hiszen nem a kohász vagy a könyvelő  vétkes a ráfizetésben!),  akkor az is nagy vérveszteséget jelent majd a dolgozók számára. 

A legfőbb kérdés: megmarad-e az alapanyaggyártás  a vasműben? Amennyiben nem újítják fel az I. számú kohót, akkor nyilván ugyanez lesz a sorsa a leállításra legkésőbb év végén megérő II. kohónak is. Ezzel értelmetlenné válik a kokszoló fenntartása (hacsak a kokszot féltermékként nem értékesítik külföldön), s törvényszerűen bezár a konverter és  a folyamatos acélöntőmű is. Ezzel összesen három-négyezer ember veszíti el állását.

Felújítják az I. kohót? Nem. A gyárvezetés kimondta ezt már akkor, ha nem is szavakkal, amikor az év elején anélkül állította le a kohót, hogy elkészítette volna a felújítás terveit, megrendelte az alkatrészeket, vagy megkötötte a vállalkozói szerződéseket. Kimondta akkor is, amikor titkolni próbálta, hogy nem született még tulajdonosi döntés a felújításról. És kimondta akkor is, amikor bejelentette, hogy majd, valamikor októberben a kohófelújítás értékének megfelelő összegért, hárommilliárd forintért  korszerűsítésekbe kezd (ha kezd) a meleghengerműben.
Elhanyagolva az összes, a meleghengermű előtti termelési fázist. 

Még egyszer hárommilliárd forint nem kerül idén  a vasműben, erre mérget vehetünk. Csak a cég úgynevezett tájékoztatáspolitikája miatt ezt majd az utolsó utáni pillanatban mondják ki. Mint a Lőrinci Hengermű bezárását: február végén megszületett erről a tulajdonosi döntés, de csak március közepén "kommunikálták". Nincs mire várnunk.