Végre dolgoznak a földeken!

Nekiláttunk! - mondta nagy lélegzetvétellel és lelkesen Márkli János, a Pentele Mezőgazdasági Zrt. igazgatója, arra a kérdésünkre válaszolva, hogy vajon az elmúlt hetek rendkívül csapadékos időjárása nyomán végre képesek voltak-e rámenni gépeik a földekre?

A múlt héten ugyanis még megjósolni sem lehetett a mezőgazdasági munkakezdés időpontját, mivel hihetetlenül sárosak voltak a táblák.

A hétvége viszonylag száraz, szeles, csak helyenként napos időjárása viszont a legszükségesebb mértékben kiszárította a földeket annyira, hogy nagy erőlködéssel, de elkezdhessék a legfontosabb tavaszi munkálatokat.

Képünkön a város határában az eddig szépen fejlődött őszi növények egy táblája látható. Kérdés, hogyan folytatódik az évszak?

A teljes kapacitással kezdett munkák közül a legfontosabbnak a szilárd és a folyékony műtrágyák kiszórását nevezte meg Márkli János. Ezek után, ha az időjárás a hét további részében is a mostanihoz hasonlóan alakul, vagyis kellően napos és száraz, esetleg szeles lesz, tehát tovább szárad és szikkad a talaj, akkor esetleg a szántásnak is nekiláthatnak majd, a tavaszi vetések előkészítéseképpen.

Eddig mindenesetre 72 hektárnyi búzát sikerült trágyázniuk, és 35 hektárnyi őszi vetésű árpával is sikerült ezt megtenniük. Összességében, ítélte meg Márkli János, a szerdai nap, a tavaszi munkák kezdete tehát jól sikerült.

Remélhetően ezután sokat sikerül majd behozni a lemaradásokból. Hiszen most szinte minden fajta munkát egyidőben kellene elvégezniük a mezőgazdászoknak.

Ezek közül az egyik legfontosabb az eddigiek mellet a rovarkártevők elleni védekezés. Mivel Márkli szerint nem volt igazán komoly téli időjárás az elmúlt hónapokban, ez kettős hatással járt. A kényszerűen későn vetett őszi kalászosok megerősödtek, kifagyás nem volt, mostanára már szépen bokrosodnak a vetések. Az összkép ebből a szempontból biztató.

Azonban a telet túlélő rovarok elszaporodása bármikor újabb veszteségeket okozhat a növényállományban. Ennek elkerülésére pedig további, nagy mennyiségű növényvédő szert kellene kiszórni a határban. Ehhez nem egyszerűen járható földekre, hanem megfelelő, szélmentes időjárásra is szükség lenne.

S ha sikerülne mindezt a sok munkát szinte egy időben elvégezni, amire elméletileg is elég kevés az esély, még mindig számításba kellene venni a mezőgazdasági művelés sikeréhez az örök problémát, a piaci árak alakulását.

Márkli János szerint pillanatnyilag rendkívül aggasztóak az árviszonyok! Mint mondta: nagyon nagy termésre lenne szükség alacsony költségekkel a nyereségességhez!

Itt és most azt kellene megjósolnunk, hogy miként alakul majd az idei tavasz időjárása?

Természetesen erre nem csak mi nem vagyunk képesek, lapunk szerkesztőségében, de még a nálunki sokkal felkészültebb időjósok: a meteorológiai előrejelzést hivatásszerűen művelő kutatók sem.

Manapság ugyanis annyira váratlanul fordulnak meg az időjárási folyamatok, hogy hosszabb távra csak egyféle prognózist lehet adni: rosszat...