Karaokebazár a színpadon

Fekete Péter, a színház igazgatója kiemeli, hogy Brestyánszki Boros Rozália darabja egy picit róluk is szól: nagyon erősen benne vannak saját gondolataik, saját érzéseik. Miközben a próbafolyamat zajlott, folyamatosan kapcsolatban álltak a szerzővel, aki úgy írta a darabot, ahogy azt a próbák hozták.

Az előadás tulajdonképpen egy „páston” játszódik, tehát a szemben ülő nézők látják egymást. Egyik oldalon nagyon leszakadt, puritán kocsma és lakás, a másik oldalon pedig az agyontechnikázott életünk. Erős a kontraszt. Mivel egy karaoke show-ról szól a történet, olyan ismert slágereket használnak, amelyeknek mindenki tudja a dallamát, a szövegét. Estéről estére más dalok hangzanak el, hiszen a nézők választhatják ki, hogy melyiket akarják énekelni, vagy hallgatni. A közönséget is bevonják a játékba, mintegy feloldják őket. A sokoldalú igazgató is magáénak érzi a darabot. „Folyamatosan felteszem a kérdést önmagamnak, hogy eleget foglalkozok-e édesanyámmal. Eleget vagyok-e otthon a szüleimnél? Megfelelő módon kommunikálok-e a szeretteimmel?”

Ezt a kérdéskört boncolgatja a darab is. Abban bízik, hogy amikor a nézők elhagyják a nézőteret, akkor a telefonjukért kapnak, és felhívják az édesanyjukat, vagy bejelentkezés nélkül másnap felszaladnak egy jó húslevesre, és megölelgetik az édesanyjukat. Köztudott, hogy a Bartók társulatában is akad egy művész, aki rendszeresen fellép a békési színház előadásaiban, az igazgatót Lapis Erika jövőjéről is megkérdeztük. „Viccesen azt mondanám, hogy fülig szerelmes vagyok Erikába. A személyiségébe, a művészetébe, a munkaszeretetébe, a kollegialitásába. Magyarország egyik legkiválóbb színésznőjének tartom.” Mivel a Jókai Színház igazgatója rendkívül sokoldalú, hiszen bűvész, színházi rendező, kulturális menedzser, színháztudomány szakos bölcsész, elektroműszerész, pirotechnikus, teherautó- és buszsofőr, rakodó-és szállítógépkezelő, emelőgép kezelő, tűzvédelmi szakember is egy személyben, nem meglepő, hogy maga vezeti majd a társulat teherautóját, vagy a színészbuszt. Ott lesz a szerelésnél, fölmegy a zsinórpadlásba, úgy, ahogy szokta, csavarhúzóval a kezében. Aztán majd ott lesz a tapsrendnél is, és öltönyben fogadja a tapsot. Dunaújváros után a Csörtével igyekeznek meghódítani a Nemzeti Színház közönségét, majd a Lear királlyal mennek Németországba, egy fesztiválra. Az igazgató fontosnak tartja, hogy az országos hírnév után Európában is megmutassák, mi az, amit a Jókai Színház tud.