Eckhardt Gábor zongoraművész tartott zongoraórát a Bartókban

Fotó: Ady Géza

Bár az intézmény honlapján a Top 10 Kamaraművek cím alatti zenei művek és előadók felsorolása messze nem egyezett a valóssal, az ifjú bérletesek így sem jártak rosszul. Talán még jobban is, hiszen a színpadon a mikrofont és a zongorát Eckhardt Gábor Liszt-díjas zongoraművész, Kurtág György tanítványa, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Bartók Béla Konzervatórium és a Pommersfelden-i Collegium Musicum tanára kezelte. Ez vélhetően hidegen hagyná a kiskamaszokat, ha az előadó személyisége nélkülözné a humort és a könnyedséget, Így viszont pillanatok alatt elröpült a zenére szánt egy óra. Miután bemutatta Pihét, állandó virtuális kísérőjét, aki a nézőtéri csend felelőse, a kivetítőn máris Johann Sebastian Bach családfáját mutatja.

A családét, mely első őse Magyarországról vándorolt ki, s melyben negyvenkét hivatásos zenész volt. Miközben a húszgyermekes szerző házát látjuk, már fel is csendül a zongorán a courante, melyet a korabeli slágerekből gyúrt össze. A következő szerző a bécsi csodagyermek, Wolfgang Amadeus Mozart, akinek elképesztő memóriája volt. Akadt is ebből kellemetlensége, amikor a Sixtus-kápolna kórusának tizenkét szólamú művét hallás után lekottázta. Megvádolták, hogy ellopta a szigorúan őrzött kottát. Egyik legismertebb művét, az A-dúr szonáta zárótételét, a Török indulót választotta a műsorvezető-zongorista. A vásznon egy bernáthegyi segít rájönni, a következő történetet a másik bécsi klasszikusról, Ludwig van Beethovenről szól majd, aki rendszerint sétálás közben komponált. Oly elmélyültséggel, hogy a fejében futó dallamokra figyelve kisétált Bécsből. Nagyszerűségéről a Holdfény szonáta első tétele szolgált bizonyságul. Egy gombnyomás, és máris Norvégiában, Edvard Grieg hazájában járunk, ahol a skandináv mitológia telis teli van apró lényekkel. A még házat tervezni is képes szerző repertoárjából a Törpék indulója kalauzol a gleccserek és kövek sajátos világába. A nézőtér jót mulat Felix Mendelssohn-Bartholdy fiatalkori képén, mely alapján inkább nézhetnők lánynak a gazdag német család sarját, akinek tizennégy évesen már saját zenekara volt. A jólétben élő szerző derűs zenéi közül a kinderstucke csendült fel. Különös történet fűződik Liszt Ferenc születéséhez derült ki az előadásból. Kétszáz éve egy üstökös száguldott el a Föld mellett. A Doborján környékén táborozó cigányok megjósolták a kéthónapos terhes Liszt anyjának, hogy nagy embert fog világra hozni. Szép történet, kár, hogy már megcáfolták. A Rákóczi induló nagysága viszont cáfolhatatlan. A meg nem értett Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij klasszikusából elénk tárult Baba-Jaga kunyhója. Kodály Zoltán gyermekkorát egy vasútállomás emeletén, muzsikáló szülei körében képzeljük el, és a Gyermektánc című darabot hallgatjuk meg. Mivel is záródhatna stílusosabban az előadás, mint egy Bartók Béla művel: az Allegro Barbaro hangjai kísérnek haza minket.