A harmadik arany a tét

Stephan Lundh, a dunaújvárosiak vezetőedzője kemény napokon, heteken van túl. Csapatát csúcsra kellett járatnia a Sapa Fehérvár elleni Szuperkupa mérkőzésekre, majd tűzben kellett tartania őket a MOL Ligában úgy, hogy már hetekkel ezelőtt eldőlt, hogy alapszakasz győztesek. Emellett svédként az elmúlt napokban félszemmel Szocsira kellett figyelnie, ahol nemzete válogatottja ezüstérmes lett. És nemcsak azért kellett figyelnie, mert minden honfiú szurkol a sajátjainak, hanem azért, mert a Kanada ellen 3-0-ra elvesztett döntőben tíz játékost edzett az elmúlt években. A Lundh-hokisok közül Szocsiban Lundqvist, Oliver Ekman Larsson, Erik Karlsson, Johnny Oduya, Daniel Alfredsson, Loui Eriksson, Marcus Johansson, Gabriel Landeskogo, Daniel Sedin és Jakob Silfverberg szerepelt.

Igaz, hogy Lundh-mester minden energiájával a Brassó elleni párharcra koncentrál, de azért az olimpiai döntő után egy nappal még lényeges, hogyan élte meg az olimpia jégkorong-tornáját.

- Természetesen csalódott voltam, amiért a svédek kikaptak, ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy Kanada teljes mértékben megérdemelte az aranyat, taktikusan, fegyelmezetten és szinte hibátlanul játszott - óriásit dolgoztak a sikerért. Úgy gondolom, a kapu előtti területeken dőlt el a mérkőzés, ott pedig sokkal erősebb volt a kanadai válogatott, ott kellett volna sokkal agresszívebbnek, keményebbnek lenniük a svédeknek, azt hiszem, ez lett volna a kulcs az esetleges sikerhez. Az olimpia mindig nagyon színvonalas, amikor a legjobbak is ott lehetnek. Nem csalódtam most sem ebben, a világ krémje játszott egymás ellen, hihetetlen tempóra képesek ezek a játékosok, még a tévéképernyő előtt is rettenetesen gyors a hoki, amit ők játszanak.

Ha nem is olyan gyors hokira, mint amilyenről Lundh-mester beszél, de nagyon komoly teljesítményre lesz szüksége a dunaújvárosi csapatnak ahhoz, hogy bekerüljön a MOL Liga döntőjébe.

Arra a kérdésre, hogy miért a Brassóra jutott a dunaújvárosiak választása, Azari Zsolt a klub elnöke válaszolt: Minden szempontot megvizsgálva, közösen döntöttünk a brassói csapat mellett. Úgy érezzük, hogy ellenük van a legtöbb esélyünk arra, hogy bekerüljünk a döntőbe. Hosszú sorozatra számítunk, de az a véleményünk, ha bejutunk a fináléba, talán a Brassó veszi ki előtte a csapatból a legkevesebb erőt. Egész évben négy sorral játszottunk, mindenki készen áll a küzdelemre.

Az alapszakaszban az Acélbikák nyolcszor találkoztak a brassói csapattal és az alábbi eredmények születtek:

DAB - Brassó 5-2, DAB - Brassó 3-2, DAB - Brassó 3-1, DAB - Brassó 2-3.

Brassó - DAB 2-3 hu., Brassó - DAB 3-1, Brassó - DAB 4-5, Brassó - DAB 5-3.

A MOL Liga elődöntőjében az egyik csapat három győzelméig tart a harc