Takács Józsefné vallja: minél több játék kell ahhoz, hogy az edzéseken tanultak készséggé alakuljanak

2016. február 10., 07:04 szerző: Jankó Árpád fotós: Ady Géza
hozzászólás
A Dunaújvárosi Kohász Kézilabda Akadémia mintaszerűen szervezi az utánpótlás-nevelést. A kis gyerekek fellépnek az első lépcsőre, és felnéznek a legfelső emeletre: "oda kell a felnőttek közé eljutnom." Komoly távolság.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Évek munkája. Kitartást, a kézilabda iránti szeretetet, szorgalmat, szülői gondoskodást és nem utolsó sorban remek szakemberi, pedagógiai munkát igényel. Az utóbbinál maradva kikerülhetetlen egy személy, Takács Józsefné Gyöngyi edző-pedagógus évek óta végzett áldozatos tevékenysége, aki most huszonnégy kislány fejlődéséért felel. Övé az U 11-12-es, más néven a serdülő III csoport.

- Ezeket a kislányokat nagy öröm tanítani, nevelni. Rendkívül fogékonyak. Akarnak fejlődni a kézilabdában, és nagyon hálásak a biztatásárt, a dicséretért.

Gyöngyi néni szavára, figyelmeztetésére oda kell figyelni

- Mit tudnak ezek a pici lánykák?

- Nagyon ügyesek. Megtanulnak a játékban cselezni, a páros, a hármas kapcsolatokat már alkalmazzák. Bár alacsonyak, de gyorsak. Fizikailag még fejlődnünk kell, tehát használjuk a súlyzókat is. Ők is tapasztalják magukon a fejlődést. És ezt látva természetesen a szülők is boldogok. Nekik nagyon sokat köszönhetek. Lelkesek, ott vannak a mérkőzéseinken, buzdítják a gyerekeket. Kiváló a háttér a munkámhoz.

- Az Erima bajnokságban nyolc csapat között a negyedik helyen állnak. Ez dicséretes helyezés...

- Sok munka van mögötte. Heti három edzéssel készülünk a havi egy Erima-mérkőzésre, ami bizony nem elegendő. A Szekszárd, a Fehérvár és a Dorog mögött állunk. A helyszín mindig változik. Ennek a versenynek vannak olyan követelményei, amiket nem kedvelek. Például a védekezésben a nyitott formációt teszik kötelezővé. Többet kellene a gyerekeknek játszani, ezért találtuk ki a Kis DKKA Kupát. Év végére szeretnénk elérni odáig, hogy jövőre benevezzünk az országos serdülő bajnokságba. Elindulunk, megpróbáljuk. Az ideális az lenne, ha minden hétvégén tudnánk játszani. A készségek fejlesztésére, a csapatjáték kialakítására a legjobb módszer, a legjobb helyszín a mérkőzésen végzett, a győzelemért zajló közös játék. S ha ezekben sikeresen alkalmazzák mindazokat a mozdulatokat, elemeket, amelyeket én megtanítottam, akkor az nemcsak nekik, hanem nekem is nagy boldogság.

Jankó Árpád

hozzászólás

Facebook

Hozzászólások