Kulcsár Anita felejthetetlen marad - 11 évvel ezelőtt hunyt el a kiváló kézilabdázó

2016. január 18., 20:13 szerző: Jankó Árpád
komment
Dunaújváros – Átkozott szerda délelőtt volt. 2005. január 19-én Velence és Pusztaszabolcs között megcsúszott a télies országúton a Volkswagen Golf, benne a vezetővel, Kulcsár Anitával.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Ez az a páratlan mozdulat, ami után az ellenfél kapusa már tehetetlen volt. Anita hihetetlen jó arányban használta ki a helyzeteit, szinte nem is hibázott a a kapu előtt

A széttört, kigyulladt roncsból kiemelve már nem tudtak rajta segíteni. Anita a szokásos edzésre utazott Sukoróból Dunaújvárosba. Huszonnyolc évesen érte az ostoba halál. Egy zseniális kézilabdázót és egy kiváló embert siratott akkor a Dunaferr, a csapat szurkolói közössége, de az egész város és az egész ország.

Őt nem lehet elfelejteni. Ha beütöm a böngészőbe: handball.hu, a lap szélén azonnal megjelenik a fekete keretben a mosolygós portréja. Így van ez már évek óta. Szép gesztus. A lénye, a személyisége sugározta a képen is látható életörömet. Őt nem lehetett nem szeretni. Meggyőződésem, hogy azóta sincs hozzá hasonló tehetségű beálló a magyar mezőnyben. Kiss Szilárd akkori mestere mondja róla: – Azóta is hiányzik nekem Kulcsi. Emlékszem: a legpocsékabb átadást is megfogta, olyan biztos keze volt. S ha lefordult a védőjéről már tehetetlen volt a kapus. Fantasztikus arányban használta ki a helyzeteket, szinte nem is hibázott. Védőjátékosként is kiváló volt. A közösségnek, a csapatának a motorjaként élt közöttünk - emlékezett meg Anitáról a mesteredző.

(Nem is értem: a zseniális beálló mozdulatai nyilván megtalálhatóak film-video felvételeken. Ezek tanulmányozását miért nem teszik kötelezővé a testnevelési egyetemen, az edzői képzéseken?)A Győr, majd a Székesfehérvár, utána a Dunaferr beállójaként játszott. Dunaújvárosban bajnoki címet is kapott. A válogatottal olimpiai és világbajnoki ezüstérmet, Európa-bajnoki aranyérmet szerzett a százhatvanötszörös válogatott kézilabdázó. Közben a sporton kívül építette jövőbeni karrierjét is. Jogásznak készült, és végezte egyetemi tanulmányait. Rendkívüli ember, rendkívüli sportoló, csodálatos csapattárs és fantasztikus kézilabdázó volt. Emlékezzünk rá! El tudom képzelni, sőt szinte látom a zseniális labdafogását, ahogy egy mennyei kézilabdacsapat beállójaként lefordul a védőjéről, és...Átkozott szerda délelőtt volt 2005. január 19-én...

Jankó Árpád

2016. január 18., 20:13 szerző: Jankó Árpád

Hozzászólások

Részletes műsor



Műsorok betöltése...