A schengeni határok védelmében érveltek uniós politikusok Strasbourgban

Toomas Hendrik Ilves észt elnök hozzászólásában azt hangoztatta, hogy teljes mértékben ellenőrzés alatt kell tartani az unió külső határait. Az nem lehetséges, hogy az Európai Unión kívül és belül egyaránt ne legyen határellenőrzés.

"Szedjük össze az erősségeinket és észérveinket. Hagyjuk magunk mögött a határozatlanságot, az ujjal mutogatást és egymás hibáztatását" - mondta az észt elnök.

Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős tagja elismerte, hogy csak kisebb mértékű előrelépés tapasztalható a migráció visszaszorításának kérdésében. Az elvégzendő feladatok listája még hosszú - tette hozzá.

Schengennel kapcsolatban a bizottság mindenre fel van készülve, de egyetlen forgatókönyvben sem szerepel az, hogy vége lehetne az övezetnek, vagy bármely tagországot kizárás fenyegetné - hangsúlyozta Avramopulosz.

A Kölnben szilveszter éjszaka elkövetett erőszakos cselekményekkel kapcsolatban a biztos úgy vélekedett, hogy nem szabad a migránsokat bűnözőkkel azonosítani és elutasította azt az állítást, hogy minden menekült veszélyt jelentene a közrendre.

Az Európai Parlament migrációs vitáján Gál Kinga fideszes EP-képviselő, a konzervatív Európai Néppárt (EPP) egyik alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa külső határainak kezeletlen helyzete destabilizálja Európát, feszültséget kelt tagállamok, kormányok és társadalmi csoportok között.

A képviselő elmondta, hogy napi 2-3000 bevándorló érkezik az unió területére, akiknek csak töredéke regisztrál, mivel a menedékkérő-regisztrációs központok (hotspotok) nem működnek.

Véleménye szerint nem a tagállami szolidaritás hiányával van a baj, hanem "ekkora leterheltségnél a rendszer nem képes kezelni a helyzetet".

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője a parlamenti vitán hozzászólásában azt hangoztatta, hogy a schengeni egyezmény talán a legfontosabb kifejeződése a nyitott, a szabad, a nemzeti egoizmust elutasító Európának.

A képviselő szerint ma Schengent komoly veszély fenyegeti, de nem a menekültválság miatt, hanem az egyre terjedő nacionalizmus, a bezárkózás, a kirekesztés politikája miatt. "Aki nemzeti zászlókkal tűzdeli tele az Európai Parlament padsorait, az vissza akarja forgatni a történelem kerekét" - hangsúlyozta a képviselő.

Niedermüller Péter úgy vélekedett, hogy azt kell megvitatni, mit kell tenni a nyitott és befogadó Európa érdekében, hogyan lehet integrálni az ide érkező menekülteket, milyen eszközökkel lehet segíteni őket abban, hogy megtalálják a boldogulásukat, és ne a radikális iszlámban keressék azt.