Árvíz - Ausztriában mindenütt apad a Duna (folyamatosan frissítve)

Ausztriában mindenütt apad a Duna

Javult az árvízi helyzet Ausztriában csütörtökön, Bécstől keletre is apadás kezdődött a Dunán. Az árvíz ismert halálos áldozatainak száma ugyanakkor kettőről négyre nőtt.

A délutáni órákban a vízállás nagyon lassú, fokozatos csökkenéséről számoltak be a vízügyi illetékesek a fővárostól keletre, Bruck an der Leitha járásban.

A térség már elöntött lakott területein szakadatlan az árvízi védekezés. Az osztrák-szlovák határtól tizenöt kilométerre fekvő Hainburgban szünet nélkül szivattyúzták a kiáradt Duna vizét és a talajvizet.

Stabilan ellenállt az áradásnak az előző nap megerősített gát Bécstől nyugatra, Krems térségében. A védművet megfeszített munkával egy nap alatt 600 tonna kőzúzalékkal és ezer tonna homokkal erősítették meg, és egy második védővonalat is emeltek mellette. Az intézkedések egyelőre hatásosnak bizonyultak. A tűzoltóság azt közölte, hogy nem áll fenn a gátszakadás veszélye.

A hét eleje óta több Duna menti település is részben víz alá került, így Emmersdorf, Melk, Dürnstein, Kritzendorf és Korneuburg. A takarítás már több helyen megkezdődött, de a tűzoltóság szerint napokig eltart, amíg teljesen visszahúzódik a víz az épületekből.

A közlekedési helyzet fokozatosan javul az országban. Bécsben feloldották az A4-es autópálya városból kivezető szakaszán a vízátfolyás miatt elrendelt útlezárást, ezzel szabaddá vált a repülőtérre és Nyugat-Magyarországra vezető fontos útvonal.

Mindkét irányban egy sávban megindult a forgalom a bajor A8-as autópályán. Ezen az útvonalon, a "német saroknak" is nevezett beszögellésen át húzódik az egyik legforgalmasabb közúti összeköttetés Ausztria két vége, illetve Salzburg és Tirol között.

Ugyanakkor továbbra is számos főútvonal még zárva van a Duna mentén Alsó- és Felső-Ausztriában.

Összesen 220 kilométernyi vasútvonalon állt helyre a közlekedés csütörtökön. Újra járnak a vonatok Bécs és Salzburg között, a Brenner-hágói és a Tauern vasútvonalon.

Salzburg és Tirol között azonban vonat helyett továbbra is autóbuszok szállítják az utasokat és nem közlekednek a vonatok a Duna menti vasútvonalon sem.

A vártnál magasabb szinten tetőzhet a Duna Pozsonynál

Előreláthatóan a vártnál később és magasabb szinten tetőzhet a Duna Pozsonynál, a folyó szintje csütörtök délután háromkor már megközelítette a 10,4 métert, amit korábban a tetőzés szintjének jelöltek.

A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) szerint a Duna vízszintje Pozsonynál várhatóan csütörtök éjszaka éri el maximumát, és a tetőzéskor 10,4 méter körüli vízszinttel kell számolni.

Ez fél méterrel magasabb, mint a szerdán megdőlt - több mint százéves - rekord, és magasabb annál az értéknél is amilyennel korábban számoltak, ám a hatóságok szerint a várost védő, a folyó mindkét rakpartján felépített mobil védőgátaknak ezzel még meg kellene birkózniuk.

Közben a szlovák fővárosban folytatják az árvízvédelmi munkálatokat, több helyütt szivattyúzzák a vizet a szivárgó védőgátaknál és a talajvízzel elárasztott épületekből, egy-egy épületnél megtöltött homokzsákokat is látni, a veszélyes mértékben vagy teljesen elárasztott területeket és utakat pedig lezárják. Legutóbb a Dunacsúny és Bős közötti utat zárta le a rendőrség, mivel a talajvíz több szakaszon alámosta az utat.

Az idő előrehaladtával folyamatosan növekszik a lezárt területek és épületek száma, közúton megközelíthetetlen Pozsony nyugati városrésze, Dévény, több ide vezető, valamint a folyó közelében lévő néhány utat már korábban lezártak. Hasonló a helyzet a Komensky egyetem és Károlyfalu csónakházaival, a személyforgalmi kikötővel, az óvárosi dunai korzóval, valamint a Duna mindkét, a városon végighúzódó rakpartjával, amit már gyakorlatilag teljes egészében lezártak a hatóságok. A leginkább veszélyeztetett helyszínekre tűzoltókat, katonákat, rendőröket és önkéntesek vezényeltek, ők felügyelik a rendet és végzik a szükséges munkálatokat.

A fegyelmezett készülődés egyébként távolról sem az összes pozsonyira jellemző, hiszen éppen ittas és önveszélyes kíváncsiskodók miatt kellett lezárni már az éjszaka a város legrégibb hídját, a néhány éve már csupán gyalogosforgalmat bonyolító Öreg hidat. A rendőrségnek ezenkívül is nem egy - a szlovák médiában már meghonosodott "árvízturista" jelzővel illetett - városlakót kellett megrendszabályoznia. A pozsonyiak egy része valóban nem az adrenalinszintet növelő sportként éli meg a helyzetet, volt aki nyújtógyakorlatokat akart végezni a Duna fölött és több példa volt arra is, amikor a mobil védőgátak egy-egy részét próbálták szétszerelni és szuvenírként hazavinni - számolt be erről a sajtónak Pozsony árvízi válságstábjának vezetője.

Rekordszint alatt tetőzött az Elba Drezdánál

Rekordszint alatt, 876 centiméteren tetőzött csütörtök kora délután az Elbán levonuló árhullám a németországi Drezdánál.

Az Elba vízszintjét a június elején megszokottnak több mint a négyszeresére emelték a német-cseh-osztrák határvidéken hetekig tartó esőzések, de az árhullám elmaradt a 2002-ben feljegyzett 939 centiméteres csúcsértéktől.

A 11 évvel ezelőtti nagy árvíz súlyos károkat okozott Drezdában, ezúttal viszont a gátak egyelőre bírják a nyomást. A félmillió lakosú szászországi nagyváros továbbra is veszélyben van, mert a vízállás még négy-öt napig rendkívül magas marad.

A majdnem 1100 kilométer hosszú Elba 727 kilométeren Németországon folyik keresztül. A délkeletről északnyugatra tartó folyó torkolatvidékére csak a hét végén érkezik meg az árhullám, így a teljes németországi szakaszon elhúzódó védekezésre készülnek.

Kelet-Németországban az Elba mellékfolyói is áradnak. A térségben betört a víz több településre, köztük Meissenbe, Pirnába és Riesába. Szászország mellet Szász-Anhalt, Türingia és Brandenburg tartományban is ezrek dolgoznak az árvízi védekezésen. Az ország egészében csütörtökön 55 ezer tűzoltó és katasztrófavédelmis, 8 ezer katona, valamint segélyszervezetek összesen 5 ezer munkatársa és önkéntese dolgozott a gátakon, vagy segítette a lakosság kitelepítését.

A Duna bajorországi szakaszán továbbra is feszült a helyzet, az árhullám lassan vonul le, ezért csökkenő vízszint mellett is nagy az árvízveszély. A Regensburg és Passau közötti Deggendorf térségében több település víz alatt van, és járhatatlan az A3 (E56) és az A92 (E53) jelzésű autópálya.

A szövetségi kormány 100 millió eurós gyorssegélyt ígért az árvízkárosultaknak, és az önkormányzatok és a vállalkozások számára is létrehozott egy 100 millió eurós alapot. A városi önkormányzatok szövetsége szerint ez fontos kezdő lépés, de biztosan nem lesz elég. Az ellenzéki szociáldemokraták a Bundestagban, a törvényhozás alsóházában egy milliárd eurós nagyságrendű állami segélyalap létrehozását sürgették.

A bajor tartományi kormány az árvízkárosult magánszemélyeknek 1500 euró, a cégeknek 5000 euró azonnali támogatást helyezett kilátásba, azzal az ígérettel, hogy az átutalásokat még a héten elkezdik. A támogatás iránt nagy az igény, Rosenheimben például reggel óta folyamatosan érdeklődnek a városházán, hogy miként lehet hozzájutni a pénzhez - mondta az Inn folyónál fekvő 60 ezres város önkormányzatának szóvivője.

Mintegy 700 cseh települést érintett az idei árvíz, 20 milliárd koronás kár

Mintegy 700 településen okozott kárt az árvíz Csehországban. A természeti csapás következtében kilenc ember halt meg, s a kitelepítettek száma mintegy 20 ezer. Az első becslések szerint az anyagi károk megközelítik majd a 20 milliárd koronát (csaknem 230 milliárd forintot) - ez az idei csehországi árvíz nem hivatalos mérlege csütörtök délben.

A hidrometeorológia intézet legutolsó jelentése szerint az Elba vízszintjének növekedése Észak-Csehországban is megállt, ami azt jelenti, hogy a csehek valószínűleg maguk mögött tudhatják a legrosszabbat. Szakértők ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy óvatosságra van szükség, mert az átázott gátak több helyen is szivárognak, és nem kizárt, hogy átszakadhatnak. Ugyanez a megállapítás érvényes a kisebb-nagyobb halastavakra is, amelyek az elmúlt napokban színültig megteltek.

Oldrich Bubenícek, az észak-csehországi Ústí régió elöljáróra szerint legalább egy hétre-tíz napra van szükség ahhoz, hogy a megáradt Elba folyó többé-kevésbé visszatérjen a medrébe, s neki lehet kezdeni a takarításnak, majd az újjáépítésnek. Hasonlóan időbe, minimálisan több napba fog telni, amíg a kitelepítettek mindannyian visszatérhetnek otthonaikba. A kitelepítések felét a leginkább sújtott Ústí régióban kellett végrehajtani.

Észak-Csehországban továbbra is mintegy hétezer háztartás van áram nélkül, és súlyos gondok vannak a közlekedésben.

A kárfelmérés egyelőre a kezdeteknél tart. Jan Bures, a CSOB bank fő közgazdásza újságíróknak azt mondta, a bank becslései szerint az idei árvízkárok megközelíthetik a 20 milliárd koronát. Összehasonlításul: a 2002-es rekordnagyságú árvíznél a károk meghaladták a 70 milliárd koronát, s a csapás több mint 50 emberéletet követelt. A neves közgazdász azt mondta, hogy a bank az idei károk becslését a korábbi tapasztalatok alapján végezte el. Szerinte a kialakult helyzet nem jelent súlyos problémát az állami költségvetés számára. A helyreállítási munkák segíteni fogják az építőipart, míg a kárpótlást keményen megérzik a biztosító társaságok, mert komoly összegeket lesznek kénytelenek kifizetni.

A prágai sajtóban általános a vélemény, hogy Csehország az idei árvízzel jobban megbirkózott, mint 2002-ben. Ennek egyik lényeges tényezője, hogy a hatóságoknak már tapasztalataik vannak ezen a téren, míg a másik dolog az, hogy az elmúlt években országszerte szinte mindenütt sikerült kiépíteni a megfelelő védőgátrendszert, illetve beszerezni a szükséges mobilgátakat, amelyek órák alatt összeszerelhetőek. Prágát is ez védte meg attól, hogy a 2002-es árvízhez hasonló károk keletkezzenek. A fővárosban most is a legnagyobb károk az állatkertben keletkeztek, ahol nincs kiépítve a védőrendszer. Miroslav Bobek igazgató szerint a 2002-es árvíz idején 232 millió koronás kár érte az állatkertet. A mostani kárt 160 millió koronára becsülik.

A mentési munkálatokban mintegy 23 ezer mentő és tűzoltó, kétezer katona, valamint több ezer önkéntes vesz részt. A külföldi segítséget a cseh kormány szerdán elutasította.

A vártnál gyorsabban árad a Duna Pozsonynál

A korábban vártnál gyorsabb ütemben áradt a Duna Pozsonynál csütörtökre virradó éjjel, a folyó vízszintje reggel hét óra előtt már csaknem elérte az estére várt 10,2 méteres szintet.

A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) korábbi előrejelzései azzal számoltak, hogy a Duna vízszintje Pozsonynál csütörtök este tetőzik, de a folyó ezt a szintet már reggelre elérte és tovább árad.
A 10,2 méteres vízszint csaknem 30 centiméterrel több, mint a 2002-ben Pozsonynál mért eddigi 9,9 méteres rekord.

A csütörtökre vonatkozó előrejelzés pesszimistább a korábbinál - mondta a kialakult helyzetről Lubomír Andrássy, az árvízi pozsonyi válságstáb vezetője. Hozzátette: reggelre befejeződött a Duna rakpartjain elhelyezett mobil védőgátak szintjének megemelése, növelték a készenlétben lévő tűzoltók és katonák számát is.

Az árvíz következtében kialakult helyzet miatt Pozsonyban az éjszaka folyamán már evakuálásokra is sor került. Hajnalban több tucat, az árvíz által leginkább sújtott Dévény kerületben lévő ház lakóit mentették ki az ár elől, illetve még az este folyamán néhány hajléktalanhoz hívtak segítséget, akik a Duna jobb oldalán, a rakpart közelében elárasztott területen rekedtek.

Szerda este óta már a Duna egyik oldalán sem megközelíthetőek a folyó rakpartjai, a Duna alacsonyabban fekvő, jobboldali partját Ligetfalunál ugyanis már hétfőn lezárták, az óvárosi rakpartot és a vele párhuzamos, mintegy hat-hétszáz méteren húzódó dunai sétányt pedig szerda este zárták le. Az éjszaka folyamán lezárták a város legrégibb hídját, az Öreg hidat is, a rendőrség szerint a néhány éve már csak gyalogosforgalomra szolgáló átkelőt a fegyelmezetlen kíváncsiskodók miatt kellett kiüríteni. Reggel újabb dévényi és oda vezető utakat zárt le a rendőrség az ár miatt, a városrészt a víz gyakorlatilag már elzárta a külvilágtól.

A válságstáb által módosított előrejelzés szerint a Duna vízszintje Pozsonynál várhatóan már csütörtökön eléri maximumát, a fővárosban továbbra is rendkívüli helyzet és harmadfokú, azaz a legmagasabb szintű árvízvédelmi készültség van érvényben.

Nem javult a helyzet az Elba németországi szakaszán

Továbbra is katasztrófával fenyeget az árvíz Németországban az Elba és mellékfolyói mentén, a helyzet nem javult csütörtök reggelre.

A hetekig tartó esőzések után az Elbán Csehország felől érkező árhullám várhatóan csütörtök délután tetőzik a kelet-németországi Drezdánál 8,7 méteren, ami több mint a négyszerese a nyár elején megszokott vízállásnak, de elmarad a 2002-es nagy árvíz idején feljegyzett 9,4 méteres csúcsértéktől. A Szászország tartományi fővárosban bizakodnak, hogy sikerül megvédeni a történelmi városrészt. Az utóbbi 11 évben 130 millió eurót fordítottak a védművek megerősítésére.

Az Elba árhulláma csak a hét végére hömpölyög le Kelet-Németországból az ország északnyugati részén fekvő torkolatvidékhez, ezért elhúzódó védekezésre kell felkészülni. A gátakat több millió homokzsákkal erősítik meg, a tűzoltóság több mint negyvenezer emberrel vesz részt a védekezésben, és a gátakon dolgozik a Bundeswehr, a német hadsereg mintegy hétezer katonája is.

A folyó felső szakaszán, Szászországban Pirna, Meissen és Riesa városának több negyedét elöntötte az Elba. Egyik mellékfolyója, a Saale a Szász-Anhalt tartományi Hallét fenyegeti, a Mulde pedig Bitterfeldet.
A Duna bajorországi szakaszán csökken a vízállás, de a Deggendorf járás területén történt gátszakadás miatt több településen továbbra is csak a házak teteje látszik ki a vízből.

A szövetségi kormány 100 millió eurós gyorssegélyt ígért az árvízkárosultaknak. A bajor tartományi kormány első, azonnali támogatásként háztartásonként 1500 eurós támogatást ad, a kifizetéseket a héten elkezdik. A szövetségi kormány a vállalkozásokat is segíti, az állami fejlesztési bank (KfW) a tartományi fejlesztési bankokkal együttműködve 100 millió eurós alapot hoz létre, amelyből kedvezményes hitel igényelhető, a korábban felvett állami fejlesztési hitelek törlesztésére pedig halasztást kapnak az árvízkárosult cégek.

A német iparszövetség (BDI) első gyorselemzése szerint az árvíz valószínűleg lassítja majd a német gazdaság növekedését, de nem csökkenti annak mértékét. A kormány a legutóbbi, áprilisi előrejelzése szerint 0,5 százalékos GDP-növekedésre számít az idén. A német nyelvterület vezető elemző intézetei szerint az EU legnagyobb gazdasága 0,8 százalékkal növekedhet 2013-ban.

Tetőzött az Elba Ústí nad Labembem, a gátak kibírták

Csekély mértékben a várt szint alatt - mintegy 10,7 méteren - tetőzött csütörtökön kora reggel az Elba az észak-csehországi Ústí nad Labemben és Decínben. A hidrometeorológiai előrejelzések több mint 11 méteres vízzel számoltak.

Helyszíni jelentések szerint a gátak kibírták a nyomást, és délelőtt a vízszint csökkenésével lehet számolni.
A 2002-es, tehát az eddigi legnagyobb árvíz idején az Elba Ústínál és Decínnél 11,96 centiméteres szinten tetőzött. Normálisan a folyószint három méter körül mozog.

A víz mindkét városban elárasztotta a folyó menti utakat és az utcákat, illetve Ústí nad Labem Strekov nevű külvárosát. A régióban 11 ezer ember volt kénytelen elhagyni lakóhelyét, s továbbra is mintegy 7500 háztartás van áram nélkül. A városban akadozik a közlekedés, mert az Elbán átívelő közúti hidak le vannak zárva. Zárva tartanak az iskolák is.

Az Elba völgye Észak-Csehországban autóval gyakorlatilag járhatatlan. Problémás a vasúti közlekedés is. Az árvíz miatt a nemzetközi vonatok is 3-4 órás késéssel érkeztek a régióból Prágába.

Ústí régióban az árvíz több mint ötven települést érintett. A károk jelentősek, de várhatóan nem haladják meg a 2002-es nagy árvízkárokat.
A cseh hatóságok szerint a természeti csapásnak eddig 9 áldozata van, s országszerte több mint 20 ezer embert telepítettek ki. Több ezer ember csak néhány nap múlva tud visszatérni otthonába.

Továbbra is feszült a helyzet Alsó-Ausztriában

Továbbra is feszült az árvízi helyzet Ausztriában az áradó Duna mentén, a Bécstől keletre és nyugatra eső szakaszokon.

A csütörtök reggeli jelentések szerint Bécstől keletre tovább emelkedett a folyó vízszintje, Gross-Enzersdorf település és a szlovák határhoz közeli Hainburg között, és egy 35 kilométeres szakaszon a víz mindössze 30 centiméterrel a gátak pereme alatt hömpölygött. Hainburgban, ahol előző nap a település egy részét elöntötte az ár, folyamatosan szivattyúzzák a vizet a házakból.

Bécstől nyugatra már tetőzött a Duna. Krems környékén azonban aggodalmat okoz még a Dunába ömlő Krems folyó átázott földgátja. Szerdán megerősítették a töltést, és folyamatosan ellenőrzik az állapotát. A környék kétezer lakosát már szerdán hajnalban felkészítették az esetleges kitelepítésre. Alsó-Ausztria tartományban összesen ezerötszáz embert helyeztek biztonságba vasárnap óta.

A hét elején több Duna menti települést részben elöntött a víz, így Emmersdorfot, Melket, Dürnsteint, Kritzendorfot és Korneuburgot. A tűzoltóság szerint az apadó vízállás mellett is napokig eltart még, amíg teljesen visszahúzódik a víz az épületekből.
A hosszan tartó áradás nem csak új házakat, de műemlék lakóépületeket is megrongálhatott. A takarítás, az infrastruktúra helyreállítása már több helyen megkezdődött, de a károk pontos mértékét csak később tudják felmérni.

A tartomány munkaügyi hivatala munkanélküliek jelentkezését is várja, akik fizetés ellenében segítenének a takarításban az érintett lakosságnak, az önkénteseknek és a katasztrófavédelemben dolgozó hivatásosoknak.

Bécs környékén a vízállás szerdán érte el a legmagasabb értéket, 8,06 méterrel. 2002-ben, az eddig "az évszázad árvizeként" emlegetett áradáskor 7,89 méter volt a legmagasabb vízállás ugyanezen a mérőállomáson.
A fővárosban ennek ellenére nem okozott komoly károkat az áradás. A Duna főágát tehermentesítő Új-Duna víztározó gátrendszere a vízügyi hatóság szerint az idei árvíz rekord vízhozamának másfélszeresével is képes megbirkózni.

Az áradás jelei így is érzékelhetőek voltak a városban: már kedden víz alá kerültek az árvízvédelmet szolgáló Duna-sziget alsó sétaútjai, valamint néhány gyalogosrakpart és part menti vendéglátóhelyek.

A belvároshoz közelebb, a Duna-csatorna alsó szakasza mellett szerdán az A4-es autópályát mindkét irányban egy-egy szakaszon lezárták vízátfolyások miatt.
A hajózást még hétfőn leállították a Duna teljes ausztriai szakaszán, mintegy harminc kirándulóhajó vesztegel Bécsben. A legtöbben időben el tudták hagyni a fedélzetet, egy holland hajó 120 utasa azonban már nem tudott partra szállni, ők a hajón várják a folyó apadását. A tűzoltóság szerint biztonságban vannak.