EU-csúcs: Orbán Viktor szerint a kitűzött célokat elértük (frissítve)

2016. február 20., 07:51 forrás: MTI
komment
Megvédtük a legfontosabb európai elvet: egyetlen uniós polgárt sem lehet egy másikkal szemben hátrányosan megkülönböztetni. A brit követelésekkel kapcsolatban elért eredményeket a visegrádi országok közösen készítették elő, közösen képviselték és közösen érték el - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanács brüsszeli, kétnapos csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatóján.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

A londoni kormány reformköveteléseiről folytatott tárgyalásokról Orbán Viktor elmondta, hogy a britek nem kértek kevesebbet, mint hogy az unió számos ponton változtassa meg eddigi politikáját.

"A britek azt akarták, hogy az Európai Uniót erősítsük meg" - mondta a kormányfő. A megerősítés a versenyképesség növelését jelenti. A britek elérték, hogy az unió kezdeményezőbb legyen a világgazdaság színterén, ami az Egyesült Királyság nélkül is fontos Európa jövője szempontjából - tette hozzá.

A szociális jogszabályok témájában folytatott vitában az unió 27 tagországának komoly sikereként értékelte a kormányfő azt, hogy a szabad munkavállalás lehetősége mindenhol, így Nagy-Britanniában is továbbra is fennáll. Közös siker, hogy a szabad munkavállalás semmilyen jogcímen nem akadályozható meg - jelentette ki Orbán Viktor.

A tárgyalások sikerét bizonyítja, hogy diszkriminációtól mentes ellátásban részesülhetnek a munkavállaló magyarok. Amiért eddig fizettek, azt a tárgyaláson elért eredményeknek köszönhetően továbbra is megkapják. Az ingázókra vonatkozó jogszabályok is megváltoztathatatlanok maradtak - hangsúlyozta.

A Nagy-Britanniában dolgozó családosok esetében a tárgyaló feleknek azt sikerült elérniük, hogy azok, akiknek a gyerekei egy másik uniós országban élnek, a származási ország létfenntartási szintjéhez igazított szociális juttatásokban részesüljenek.

Azoknak a családoknak, akiknek a gyerekei az Egyesült Királyságban vannak, minden juttatás ugyanúgy jár, ahogy a gyerekes brit családoknak.

"Mindent megtettünk, amit megtehettünk, a döntés most már a britek kezében van" - mondta a miniszterelnök az Egyesült Királyság unióban való maradásáról tartandó brit népszavazásra utalva.

Orbán Viktor arról is tájékoztatott, hogy az uniós állam- és kormányfői kimondták: Európa külső határait meg kell védeni, a migránsok tömegét meg kell állítani és a schengeni megállapodást teljes körűen mindenkinek be kell tartania. Ezzel most először az Európai Unióban elfogadták a magyar megoldást - hangsúlyozta.

Emlékeztetett, hogy a migráció kérdéséről a magyar álláspont mindvégig világos volt: ellenőrzés, azonosítás, megállítás és visszafordítás. Pontosan úgy, ahogy az a schengeni egyezmény rögzíti. Ez nehéz és költséges feladat, de Magyarország megvédése szempontjából sikeres politika volt - fogalmazott.

Orbán Viktor szerint "Európa most tart ott, ahol legalább egy éve már lennie kellene". A balkáni útvonal országai és Ausztria a józan ész útjára léptek, mert amit most ezek az államok tesznek, az a magyar megoldás; kerítést építenek, megállítanak és visszafordítanak - tette hozzá.     

Megjegyezte, hogy véleménye szerint Európa déli határainak megvédése csak így, a V4-ek közösen előkészített és képviselt elképzeléseivel és döntéseivel azonos módon lehetséges.

Nyugaton a helyzet romlik, továbbra is többen képviselik azt a politikát, hogy be kell engedni a migránsokat az unió területére, és  jogi eszközökkel, kötelezően el kellene osztani a tagállamok között - mondta a miniszterelnök, hozzátéve: az ezt képviselők hangja rendkívül erős volt a tanácskozáson.

Ennek elhárítása és kivédése lesz az elkövetkezendő hetek feladata és erről is szól majd az előre hozott márciusi uniós csúcsértekezlet - tette hozzá Orbán Viktor.

Tusk: létrejött a megállapodás Nagy-Britannia uniós reformköveteléseiről

Hosszú tárgyalások után létrejött a kompromisszumos megállapodás Nagy-Britannia uniós reformköveteléseiről az EU-tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozójának pénteki zárónapján.

A csütörtökön kezdődött brüsszeli tanácskozás középpontjában a londoni kormány reformigényei álltak, amelyekről nehéz és hosszú tárgyalások után született meg az egyezség. Az uniós vezetőknek számos ponton komoly engedményeket kellett tenniük, hogy tető alá hozhassák a kompromisszumot.

David Cameron brit kormányfő legtöbb vitát kiváltó követelését illetően olyan megoldás született, amelynek értelmében Nagy-Britanniában alapvetően négy, de szükség esetén akár hét éven át is korlátoznák az unióból újonnan érkező külföldi munkavállalóknak járó, foglalkoztatással összefüggő juttatásokat. Az intézkedésnek nincs visszamenőleges hatálya, nem érintheti az országban régebben dolgozó vendégmunkásokat.

Az uniós munkavállalók nem Nagy-Britanniában élő gyermekei után járó családi pótlék csökkentéséről olyan megállapodás született, amelynek értelmében az újonnan érkezők esetében azonnali hatállyal lefaragnak az összegből. A már jelenleg is a szigetországban dolgozókra az új intézkedés 2020. január 1-jétől lenne érvényes. Ezt a szabályt az Európai Unió összes tagállama alkalmazhatja.
A megállapodás értelmében Nagy-Britannia kimarad az EU-integráció mind szorosabbra vonásának törvényileg kötelező folyamatából. Emellett ki fogják mondani, hogy az Európai Unióban "egynél több" fizetőeszköz létezik, London pedig különleges biztosítékokat kap arra, hogy egyetlen tagállamot sem érhet diszkrimináció annak alapján, hogy milyen pénzt használ. 

Az ülést követő sajtótájékoztatóján David Cameron hangsúlyozta, támogatásáról fogja biztosítani az egyezséget a szombatra tervezett londoni kabinetülésen és arra fogja buzdítani a lakosságot, hogy támogassák Nagy-Britannia európai uniós tagságát a közelgő népszavazáson. Mint mondta, az uniós vezetők által jóváhagyott egyezség megteremti az "élni és élni hagyni" elve alapján működő Európai Uniót. Hozzátette, hogy az EU-ból való kilépés nem a gyors utat jelenti a tejjel-mézzel folyó Kánaánba, és a brit emberek nagyobb biztonságban vannak az unióban, mint azon kívül.

Cameron emellett kijelentette: országa tartósan kivonta magát az EU-integráció mind szorosabbra vonásának folyamatából. Hozzátette, Nagy-Britannia "soha nem fog csatlakozni az euróövezethez", Londonnak viszont "teljes beleszólása" lesz az egységes európai piacba.
Az Európai Unió alapelveit tiszteletben tartó, minden fél számára tisztességes megállapodás született a brit reformigényekről - közölte péntek éjszaka Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, aki szerint kifizetődő volt a hónapokon át tartó kemény munka. Megjegyezte, szó sincs arról, hogy a megállapodás értelmében Londonnak vétójoga lesz az euróövezeti döntésekben. 

Francois Hollande francia államfő az egyezséghez azt fűzte hozzá, hogy a Londonnak tett engedmények az Európai Unió részéről nem jelentenek kivételezést, és nem sértik az uniós szabályokat.

Hasonló véleményének adott hangot Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, aki szerint az egyezség megerősíti Nagy-Britannia különleges státusát az Európai Unióban, megoldást jelent a londoni kormány követeléseire és nem sérti a közösség alapértékeit.

Tisztességes az egyezmény a német kancellár szerint is. Angela Merkel sajtóértekezletén kijelentette: az elfogadott dokumentum világossá teszi, hogy Nagy-Britanniára nem vonatkozik az EU-integráció mind szorosabbra vonásának kötelezettsége. Mint mondta, ő személy szerint nem ért ezzel egyet, de elég rugalmasak ahhoz, hogy eleget tegyenek a britek kérésének. Megjegyezte, nem érzi úgy, hogy túl sok kedvezményt tettek volna Nagy-Britanniának. 

Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak az ország EU-tagságáról, a brit kormány pedig a referendum előtt újra akarta tárgyalni az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, valamint a többi tagállammal, hogy a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthessenek arról, hogy az EU-n belül vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.

A brit miniszterelnök pártja tavaly májusi választási győzelme óta komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megszerezze a reformokhoz szükséges támogatást. David Cameron e célból minden egyes tagállami vezetővel legalább két alkalommal egyeztetett, húsz tagországba ellátogatott, Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, Martin Schulz európai parlamenti elnökkel és Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével pedig közel harminc megbeszélést folytatott.

Szombaton rendkívüli kabinetülés a Downing Streeten, az EU-szkeptikusok bírálják a megállapodást

Rendkívüli kabinetülést hívott össze szombatra David Cameron miniszterelnök, aki a brit reformigényekről a brüsszeli EU-csúcson elért megállapodást vitatja meg kormányának tagjaival.

A brit politika EU-szkeptikus képviselői bírálják az egyezséget. Cameron kabinetjének egyik magas rangú tagja, Michael Gove igazságügyi miniszter a BBC értesülései szerint úgy döntött, hogy a brit EU-tagság sorsáról tervezett népszavazáson a kilépés mellett fog kampányolni.
A kabinetülést eredetileg péntek este tartották volna, ám a brit reformjavaslatokról a brüsszeli EU-csúcson folytatott tárgyalások csaknem egy teljes nappal tovább tartottak a tervezettnél. Cameron ezért még péntek este lefújta a kabinetülést, amelyet - a brit kormányzati gyakorlatban igen szokatlan módon - szombat délelőttre tettek át.

Londoni sajtótalálgatások szerint a kabinetülés napirendjén akár az EU-tagságról szóló népszavazás időpontjának kitűzése is szerepelhet, bár Cameron a megállapodást bejelentő péntek éjjeli brüsszeli sajtóértekezletén az erre vonatkozó kérdésre csak annyit mondott, hogy az időpontról "hamarosan" döntenek.

A brit kormányfő hétfőn a londoni alsóház képviselőit is tájékoztatja a brüsszeli csúcson elért megállapodásról, és elképzelhető az is, hogy a referendum dátumát csak ezután jelentik be.

A referendumról szóló törvény alapján 2017 végéig kell megtartani a népszavazást a brit EU-tagság jövőjéről.
A népszavazás lehetséges időpontjára a brit kormány hivatalosan még utalásokat sem tett, de a brit sajtó gyakorlatilag tényként kezelt értesülései szerint a legvalószínűbb időpont június 23.

Ha a szombati kabinetülésen döntés születik a népszavazás időpontjáról, akkor megnyílik egyben a lehetőség arra is, hogy a brit kormány EU-szkeptikus tagjai - immár a hivatalos népszavazási kampány keretében - kifejthessék álláspontjukat.

A kabinet e tagjai korábban beleegyeztek abba, hogy addig nem hangoztatják a brit EU-népszavazás kampányában elfoglalni kívánt alapállásukat, amíg Cameron el nem éri a megállapodást Brüsszellel, és hivatalosan fel nem oldja a kollektív felelősség kötelmét. Cameron már korábban megígérte, hogy a kabinet tagjai az EU-népszavazás kampányában e kollektív felelősség alól mentesülnek, és egyéni meggyőződésük szerint dönthetnek arról, hogy a brit EU-tagság fenntartása vagy a kilépés mellett kampányolnak-e.

Michael Gove igazságügyi miniszter - Cameron régi szövetségese - a BBC értesülése szerint mindenképpen a kilépés mellett fog érvelni a kampányban, de több más kabinettagról is valószínűsíthető ugyanez. Köztük van Iain Duncan Smith munkaügyi miniszter - a Konzervatív Párt korábbi vezetője és miniszterelnök-jelöltje -, valamint Chris Grayling, aki a londoni alsóház vezetőjeként a kormányzati törvényalkotási program végrehajtásának operatív előkészítéséért, szervezéséért és felügyeletéért felel, és Theresa Villiers északír-ügyi miniszter.
David Cameron már korábban is többször hangoztatta azt a véleményét, hogy Nagy-Britannia számára a legjobb megoldás az lenne, ha a megreformált EU tagja maradhatna.

A brit politikai élet EU-szkeptikus táborán belül a legmarkánsabb véleményt Nigel Farage, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) vezetője fogalmazta meg. Farage - akinek pártja a brit EU-tagság megszüntetésére törekszik - szombat hajnali Twitter-üzenetében "szánalmasnak" nevezte a brüsszeli csúcson elért megállapodást. "Hagyjuk ott az EU-t, vonjuk ellenőrzésünk alá határainkat, irányítsuk mi saját országunkat, és ne adjunk Brüsszelnek naponta 55 millió fontot" - írta a UKIP vezetője, az EU-költségvetésbe befizetett brit hozzájárulásra utalva.

2016. február 20., 07:51 forrás: MTI

Hozzászólások

Részletes műsor



Műsorok betöltése...