Kínai győzelem napja - Hszi Csin-ping: Kína sosem fog hegemóniára törekedni

Az esemény alkalmából fekete Mao-zubbonyt viselő kínai elnök-pártfőtitkár a Mennyei Béke kapujának erkélyén mondott beszédében hangsúlyozta, azok az emberek, akik már megtapasztalták a háborút, sokkal jobban értékelik a békét. Hszi szerint a mai világ messze van még attól, hogy a béke honoljon mindenhol, "Damoklész kardja lebeg az emberiség feje felett".

Az elnök kijelentette, hogy Kína mindig a békés fejlődés útját fogja választani, és ezért nem fog hegemóniára és a terjeszkedésre törekedni. A kínai nép mindig a világ országaival való barátságra fog törekedni, miközben a Japán elleni háború (a második kínai-japán háború) és a fasizmus elleni világháború (a második világháború) eredményeit eltökélten fenntartja - mondta. Hozzátette: Kína Japán feletti győzelme visszahelyezte Kínát nagyhatalmi státusába a világon. 

A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg továbbra is ellátja feladatát a világbéke fenntartásában - közölte Hszi, és ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy az ázsiai óriás 2,3 milliós hadseregét 300 ezer fővel csökkenti. Korábban hírforrások közölték, hogy a kínai vezetés tervbe vette a világ legnagyobb hadseregének leépítését, de kevesen számítottak arra, hogy a hivatalos bejelentésre egy ilyen nagy horderejű eseményen kerül sor.

A kínai Népi Felszabadító Hadsereg katonái a Kína Japánnal szemben az 1930-as, 1940-es években folytatott ellenálló háborújának, egyben a II. világháború végének a 70. évfordulója alkalmából rendezett katonai parádén a pekingi Tiananmen tér kapubástyája előtt 2015. szeptember 3-án. MTI Fotó: Trebitsch Péter

A kínai elnök beszédét azzal zárta, hogy az igazságnak, a békének és a népnek kell mindig győznie. 

Ezután megkezdődött a katonai díszszemle. Hszi elnök egy kínai gyártmányú, Vörös Zászló nevű szedánban állva megtekintette a hadsereg szárazföldi egységeit, és köszöntötte őket. Ezután maga a felvonulás vette kezdetét, amelyen több ezer katona - köztük orosz és más külföldi egységek - és állítólag teljes mértékben kínai gyártású haditechnikai eszközök vettek részt. A főváros fölött mintegy kétszáz repülőgép húzott el különböző formációkban, mint például egy 70-es számot formáló helikopterkötelék.

A felvonuló haditechnika között először mutatkozott be a DF-21 D (Dongfeng, Keleti szél) típusú ballisztikus rakéta, amelyet a kínai sajtó "repülőgép-hordozó gyilkosnak" nevezett el. Az ilyen típusú rakéták az indításuk után az atmoszféra magaslataiba repülnek, és onnan csapnak le a célpontra, ezért a hagyományos légvédelmi rendszerekkel gyakorlatilag lehetetlen az elhárításuk. Szakértők szerint Kína a területi viták részeseinek, vagy akár az Egyesült Államoknak is üzenhetett ezekkel: kétszer is gondolja meg az amerikai haditengerészeti dominancia jelképeinek, a repülőgép-hordozóknak a bevetését.

A pekingi Tiananmen téren elhelyezett kivetítőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kezet fog (b) Hszi Csin-ping kínai elnökkel (k) 2015. szeptember 3-án, a Kína Japánnal szemben az 1930-as, 1940-es években folytatott ellenálló háborújának, egyben a II. világháború végének a 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen. A kivetítő jobb oldalán Peng Li-jüan, a kínai elnök felesége látható. MTI Fotó: Trebitsch Péter

A felvonulást Hszi balján Csiang Cö-min és Hu Csin-tao korábbi államfők tekintették meg a Mennyei Béke Kapujának erkélyéről, jobbján Vlagyimir Putyin állt. A korábbi államfők mellett a Kínai Kommunista Párt jelenlegi és már nyugalmazott politikusai is jelen voltak. A kínai magas rangú tisztviselők közös nyilvános szereplése ritka dolognak számít Kínában, szakértők szerint politikai üzenete van, különösképpen a mai napig befolyással bíró Csiang részvételének. 

A parádét a béke iránti kínai elkötelezettséget jelképező 70 ezer galamb elengedésével fejezték be.