Párizsi vérengzés - A terrorizmus elleni intézkedésekről vitázott az Európai Parlament

Konsiczky Zoltán, az MTI tudósítója jelenti:

Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság belügyi kérdésekért felelős tagja, a bizottság álláspontját ismertetendő arról beszélt, hogy a jelenleg is rendelkezésre álló eszközök alkalmazásának hatékonyságát kellene növelni. "A terrorizmus nem ismer határokat" - szögezte le a görög politikus, aki szerint éppen ezért az EU-nak koherens és egységes választ kell adnia, a különféle intézményeknek nem most kell versengeniük, hogy melyikük tesz többet, vagy kelti pusztán ennek látszatát.    

"A szabadság és a biztonság egyazon érme két oldala, nem egymással ellentétes célok" - hangsúlyozta Avramopulosz. Hangsúlyozta, hogy bármilyen új intézkedés előtt a már meglévő uniós lehetőségeket kell jobban kihasználni, például a schengeni információs rendszert.   

Avramopulosz szerint mindazonáltal szükség van a légi utasok adatait rögzítő új uniós adatbázisra, hogy a rendfenntartó és bűnüldöző erők hozzáférjenek a szükséges adatokhoz, emellett pedig optimalizálni kell az információmegosztást a tagállami hatóságok között. A görög biztos rámutatott, hogy a fegyverkereskelem és a terrorizmus finanszírozása ellen is lépéseket kell tenni, valamint az együttműködést is javítani kell. 

Az Európai Néppárt vezérszónoka, Monika Hohlmeier annak fontosságát hangsúlyozta, hogy nem szabad elveszni a részletekben, és azt kell szem előtt tartani, hogy milyen eszközökre van szükségük a bűnüldöző szerveknek, és hogyan lehet elejét venni a radikalizációnak.     

Gianni Pittella, a szociáldemokraták frakcióvezetője aláhúzta, hogy az EU alapja a szabadság. Az olasz politikus szerint is a meglévő eszközöket kell jobban kihasználni, a mozgás szabadságának aláásása nélkül. Pittella úgy vélte, hogy a légi utasok adatainak regisztere önmagában nem old meg semmit, az adatkezelés kockázata pedig túl nagy. A frakcióvezető szerint meg kell erősíteni az igazságügyi együttműködést és a társadalmi befogadást, mert a támadók sokszor a társadalom pereméről érkeznek. Pittella úgy ítélte meg, a radikalizáció ellen több párbeszédre és oktatásra lenne szükség. 

Timothy Kirkhope, az Európai Konzervatívok és Reformerek csoportjából arról beszélt, hogy legalább 3000 úgynevezett külföldi harcos térhet vissza Európába a Közel-Keletről, s használhatják ki a tagállamok közötti információcserében rejlő hiányosságokat. A brit konzervatív politikus szerint éppen ezért jó ötletnek tartja a légi utasok adatainak összegyűjtését.

A liberálisok vezetője, Guy Verhofstadt Eurointel néven arra tett javaslatot, hogy a tagállamok osszanak meg egymással több információt, amelyet aztán közösen elemezzenek.

"Nem az a gond, hogy nem gyűjtünk elég adatot, hanem, hogy a hatóságok nem osztják meg egymással" - húzta alá a belga politikus, aki szerint ugyanolyan ambíciózusnak kell lenni, mint a 2001. szeptember 11-én az Egyesült Államok ellen elkövetett terrortámadásokat követően. A volt belga kormányfő szerint az uniós szerződés előírásainak sem kellene akadályt jelenteniük, mert ha a bankok védelme érdekében lehetett gyorsított eljárással módosítani az alapszerződés passzusait, akkor az állampolgárok biztonságának szavatolása érdekében is lehetővé kell ezt tenni.     

"Ez nem civilizációk és kulturák összecsapása, bűnözőkkel és terroristákkal harcolunk" - húzta alá Verhofstadt.     A radikális baloldal vezérszónoka, Cornelia Ernst azt hangsúlyozta, hogy a terrorizmus ellen ott kell fellépni, ahol keletkezik, például nem lenne szabad fegyvereket szállítani Irakba vagy Szaúd-Arábiába. A politikus szerint Európában ott keletkezik terrorizmus, ahol a társadalmi befogadás csődöt mond. Tűzzel nem lehet tüzet oltani - húzta alá a német képviselő.     

Jan Philip Albrecht, a zöld frakció részéről azt nyomatékosította, hogy nem a tömeges adatgyűjtés, hanem a célzott intézkedések jelenthetnek megoldást, ezért nem jelképes, de a polgárok szabadságjogait feláldozó intézkedésekre kellene költeni több százmillió eurót, hanem azoknak a szakembereknek kellene segítséget nyújtani, akik a hírszerzési adatokat elemzik, annak érdekében, hogy fel tudják tárni az összefüggéseket.     

Az euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája képviselőcsoport szószólója, Paul Nuttall úgy vélte, három dologra van szükség. Egyrészt be kell vonni az európai muszlimokat, akiknek szerinte felelősségük van abban, hogy kivessék maguk közül a radikálisokat. Emellett Nuttall arra az álláspontra helyezkedett, hogy el kell számoltatni Törökországot, amely szemet huny afölött, hogy dzsihadisták járkálnak át a határain, miközben több százmillió eurót vesz fel előcsatlakozási támogatásként. A brit politikus szerint emellett szigorúbb határellenőrzésre is szükség van. Paul Nuttall megjegyezte: nem az a kérdés, lesz-e újabb terrortámadás, hanem az, hogy hol és mikor.     

A magyar képviselők részéről Morvai Krisztina és Sógor Csaba kapott szót. A Jobbik EP-képviselője arról beszélt, hogy megdöbbentő, ha ártatlanok esnek áldozatul a terrorizmusnak, ám aki használja az eszét, az látja, hogy az emberek természetes félelme könnyen kihasználható olyan intézkedések bevezetésére, amelyek csökkentik a szabadságukat. Felidézte, hogy a 2001-es terrortámadásokat követően két "igazságtalan és indokolhatatlan" háború indult el, elkezdődött az internet totális ellenőrzése, és továbbra is embereket tartanak fogva és kínoznak Guantánamón (az amerikai börtöntáborban), s a világ ettől mégsem lett biztonságosabb.     

A romániai magyar néppárti EP-képviselő, Sógor Csaba úgy vélte, hogy meg kell kettőzni az erőfeszítéseket, jobban kell alkalmazni a meglévő szabályokat, de a biztonság növelésének nem szabad veszélyeztetnie a szabadságjogokat.

Európa Tanács: Európa tartson ki a humor és a szatíra mellett

Konsiczky Zoltán, az MTI tudósítója jelenti:

A párizsi terrortámadásokat követően Európának meg kell mutatnia, hogy nem fél, és ki kell tartania a humor és a szatíra mellett - foglalt állást szerdán a Strasbourgban ülésező Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése.

Az elfogadott határozat kimondja: a párizsi eseményeket a gyűlölet motiválta, és a demokrácia és a szabadság ellen elkövetett támadásnak tekintendők. A dokumentum arra is rámutat, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint a szatírát, a tiszteletlen gúnyt, a sértő eszméket, így a vallások bírálatát is megilleti az önkifejezés szabadságának védelme, amennyiben nem minősül gyűlöletbeszédnek, illetve nem uszít erőszakra. 

A közgyűlés határozata sürgős nemzetközi és külön európai válaszokat sürget a dzsihadista fenyegetésre, de óv a válogatás nélküli, tömeges megfigyeléstől, mert úgy véli, hogy arról bebizonyosodott, nem alkalmas a terrorizmus megakadályozására és veszélyt jelent az emberi jogokra. A dokumentum ugyanakkor szorosabb együttműködést szorgalmaz az európai és a közel-keleti országok titkosszolgálatai között.

Az elfogadott szöveg arra is kitér, hogy meg kell védeni az állam és az egyházak szétválasztását, valamint preventív intézkedésekre is szükség van, hogy a börtönökben, a közösségi oldalakon, oktatási intézményekben és a hátrányos helyzetű lakónegyedekben elejét lehessen venni a radikalizálódásnak.

A Charlie Hebdo címlapjaiból nyílt kiállítás Prágában

Kokes János, az MTI tudósítója jelenti:

A Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap mintegy kétszáz címlapját tekinthetik meg az érdeklődők szerdától kezdve egy hónapon át Prágában a kortárs művészetnek helyt adó DOX kulturális központban.

A hetilap azután került a nemzetközi közvélemény figyelmének a középpontjába, hogy párizsi szerkesztőit Mohamed próféta karikatúráinak közlése miatt január elején szélsőséges iszlamisták legyilkolták. 

A Prágában látható mintegy kétszáz címlapból azonban egyértelműen kitűnik, hogy a hetilap nemcsak az iszlám képviselőit, hanem hosszú éveken keresztül gyakorlatilag az összes egyház, a politika és a rendőrség képviselőit is kifigurázta. Élcelődött például a Franciaországban szinte szentnek számító Tour de France kerékpáros versennyel is.

A DOX-ban ugyanakkor a látogatók megtekinthetik a Radikálisok humor nélkül című francia dokumentumfilmet, illetve hasonló témájú kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehetnek. Vitát rendeznek az iszlámról, valamint az Európában megnyilvánuló iszlámellenességről is.
A címlapok mellett a látogatók megismerkedhetnek a Charlie Hebdo történetével és betekinthetnek az egykori szerkesztőség munkájába is.
Tekintettel a kiállítás kényes témájára a rendezők több biztonsági intézkedést foganatosítottak, és a rendőrség megerősítette a DOX kulturális központ felügyeletét.